Cora Carmack: Színjáték, Szerepváltás (Szakítópróba 2, 3.)

Kiadó: Content 2 Connect

Oldalszám: 336 oldal

Fordító: Lukács Andrea

Molyos adatlap

A New York Times és a USA Today bestseller, Szakítópróba szerzőjének, Cora Carmack-nak új kötete!

Mackenzie „Max” Millernek van egy problémája. A szülei meglepetésként váratlanul meglátogatják, és ha meglátják festett haját, a tetoválásait és a piercingjeit, talán még ki is tagadják a lányukat. És ami ennél is rosszabb, arra számítanak, hogy a barátja egy rendes, kedves fiú, nem pedig egy Mace nevű, tetovált nyakú srác, aki egy bandában zenél. A hazugságok hálója kis híján megfojtja Maxet, ám ekkor találkozik Cade-del.

Cade azért költözött Philadelphiába, hogy színész legyen, és maga mögött hagyja a problémáit Texasban. Eddig azonban a problémáktól nem sikerült megszabadulnia, a színpadra pedig nem sok alkalommal jutott fel. Amikor Max megszólítja egy kávézóban, és azzal az őrült ötlettel áll elő, hogy játssza el a barátja szerepét… Cade beleegyezik.

Az alakítása azonban túl jól sikerül, ezért arra kényszerülnek, hogy tovább folytassák a játékot. Minél hosszabb ideig színlelik a kapcsolatot, annál valóságosabbá válik.

A Színjáték sokkal jobban tetszett, mint a sorozat első része. Főleg azért, mert az első rész, csak amolyan romantikus nyál volt, ahol egész végig azt olvashattam egy hisztis lány vinnyogását. A Színjáték viszont olyan igazi NA, tele problémákkal mindkét főszereplőnél.

Cade az egyik főszereplő, akit már az első kötetben is szerettem, de most, hogy a fejében voltunk, valahogy sokkal jobban bírtam. Sajnáltam az elején, annak ellenére, hogy az ilyen féle szenvedések az idegeimre tudnak menni néha. De persze tényleg szar lehet azt a lányt egy másik pasival látni, akiről azt hiszed, ő életed szerelme. És bírtam, hogy olyan igazi pasis. Néha nyálas volt, de nem túlzottan, és természetesen egy nagyon kedves srác, de hát mégiscsak srác volt, úgyhogy ha volt alkalma megbámulni Max különböző testrészeit, akkor bizony élt a lehetőséggel.

Maxet szintén bírtam, kemény csaj, akit nem érdekel semmi, és azt teszi, amit szeretne. Kivéve, hogy mindent eltitkol a szülei elől, amit meg tudok érteni, mert lehet, hogy én már rég felakasztottam volna magam ilyen szülőkkel.

Elsőre teljesen ellentétnek tűnnek, és ebből, meg az alap szituációból annyi jó poén kerekedett, hogy csomót vigyorogtam olvasás közben. Jó volt olvasni a pörgős párbeszédeket kettejük között.

Amikor elolvastam a fülszöveget, az egész annyira idiótaságnak tűnt, meg unalmasnak is, mert ilyennel azért ilyennel már találkoztam párszor. De ahogy olvastam a történetet, úgy már nem volt béna, mint ahogy arra számítottam. Max kétségbe van esve, és noha tök furának tűnik, hogy egy teljesen random idegenhez menjen oda, megkérni, hogy játssza el a pasiját, akivel aztán csodával határos módon komolyabb dologba bonyolódik, valahogy mégis működik.

Persze mivel ez egy tipikus NA, vannak benne problémák, drámázások, nagy, sírós összeborulások, kiakadások, romantikus vallomások, de azért az egész tök jó. Most így az év végén jól esik egy kicsit ezeket az agykikapcsoló egyszerűen romantikus könyveket olvasni, úgyhogy elolvasom a következő részt is gyorsan. Az sem lehet hosszabb egy éjszakánál.

Ó, most jöttem rá, nekem ezek a könyvek az „egy éjszakás kaland-könyvek”, amik egyszeri elolvasásra jók (általában éjjel szoktam őket olvasni, amikor nem tudok aludni), de tartósan azért nem nyújtanak semmit.

Megtetszett? Rendeld meg!

Kedvenc karakter: Cade

Ami legjobban tetszett: Max és Cade kapcsolata

Ami nem tetszett: meh

Értékelés: 4/5

Kiadó: Content 2 Connect

Oldalszám: 320 oldal

Fordító: Lukács Andrea

Molyos adatlap

Néha teljesen el kell engedned magad, hogy megtudd ki is vagy igazán…

A legtöbb lány álma, hogy a főiskola befejezése után körbeutazhassa Európát. Gondtalanul, szülők nélkül és egy korlátlan hitelkártyával. Kelsey Summers sem kivétel ez alól. Ez lesz élete legnagyobb élménye… vagy legalábbis ezzel győzködi magát.

Nem csak hogy élvezheti az életet kötöttségek nélküli kapcsolatokban, de még az apját is idegesítheti azzal, hogy felelőtlenül szórhatja a pénzét. Eddig minden a tervek szerint haladt. Kelsey éppen táncolni készül két magyar sráccal egy belvárosi romkocsmában Budapesten, amikor István (vagy Tamás?) megpróbálja megcsókolni és ez meg is történt. István kínos nyálban úszó csókja után elment Kelsey kedve az egésztől, ami felkeltette egy első osztályú amerikai szépfiú, Jackson Hunt figyelmét a bárpultnál. Kelsey fel akarta kelteni a srác figyelmét, de nem pont így tervezte.

Azonban a felszín alatt Kelsey magányát sem az alkohol, sem a bulizás nem képes elűzni, talán csak Hunt, aki néhány véletlen találkozás után rábeszéli a lányt, hogy utazzanak együtt, és meggyőzi, hogy az ivás helyett inkább a kalandot válassza. Kelsey minden új város és új élmény után egyre jobban magára talál, a szívét viszont lassan elveszíti. Jackson segítségével megtalálja az álmait és a vágyait, ám minél többet derít ki saját magáról, annál inkább rájön, milyen keveset tud a férfiról.

A harmadik rész Kelseyről szólt, akit már az első részben sem szerettem, és igazából most sem sikerült szimpatizálnom vele. Apuci elkényeztetett kislánya, és igen, neki is van egy titka, amitől majd sajnáljuk szegényt, és jaj de rossz lesz neki, és kiderül majd, mitől olyan a lány, amilyen, de nem tudott meghatni, és nem tudtam vele együtt érezni. Szomorú, ami történt vele, de egy cseppet sem érintett meg. Európai körútján találkozik egy titokzatos férfival, Hunttal, akivel aztán persze bonyolódnak a dolgok, majd együtt szelik át az országokat.

Hunt sem egy komplikált pasas. Aranyos meg minden, de egy szinten már zavaró a titokzatossága, meg hogy soha semmit nem mond magáról. Na nem mintha ez nehezítene a dolgunkon, tipikus sablonsztoriról van szó, szóval könnyen ki lehet találni, mit titkol. Aztán jön a veszekedés meg a hiszti, ahogy azt vártuk.

Amit szerettem a könyvben, az a helyszínválasztás. Több országban járunk, szerte Európában, és imádtam Olaszországot, Prágát, de természetesen a kedvencem Budapest volt, ahol a könyv első harmada játszódik. Hát na, mégiscsak itt élek.

Ezt a részt valahol az első és a második közé tudnám elhelyezni színvonalban. Nem volt annyira agyatlan romantikus nyafi, mint az első, de azért nem ütötte meg a második rész szintjét. Kellemes kikapcsolódás, pont jó arra az egy estére, amíg olvasom, de ezen túl semmi.

Megtetszett? Rendeld meg!

Kedvenc karakter:

Ami legjobban tetszett: Európa

Ami nem tetszett: meh

Értékelés: 3,5/5