A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kanadai. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kanadai. Összes bejegyzés megjelenítése

Sebastien de Castell: Az áruló pengéje (Öregkabátosok 1.)


Egy újabb fantasyvilágba kalauzolunk titeket egy három állomásos turné keretein belül. Az állomásokon megismerhetitek Falciót és két társát, valamint az is kiderül, miért öreg a kabátjuk. Tartsatok velünk, mert a szokásos posztok mellett természetesen nyerhettek is.

Kiadó: Fumax
Oldalszám: 392 oldal
Fordító: Galamb Zoltán

A király halott. A rendet feloszlatták. Az ország szétesőben. A munkaadónkat pedig megölték… De esküszöm, nem mi voltunk!
Tristia királya halott. Egykor az országot törvénytudó elit harcosok, az uralkodó Öregkabátosai járták, hogy fenntartsák a rendet, amíg szélnek nem eresztették őket. Falcio Val Mond és két vándorbíró társa, Kest és Brasti ezekben a zűrzavaros időkben testőrként biztosítanak kíséretet egy nemes úr számára, aki viszont nem hajlandó kifizetni őket. Már csak akkor lehetne rosszabb a helyzet, ha megbízójuk holtan feküdne a padlón, miközben a tettes a gyanút rájuk terelő bizonyítékokat helyezne el a gyilkosság helyszínén. De… várjunk csak! Hiszen pontosan ez is történik!
Eközben a világ legromlottabb városában összeesküvést szőnek a trón megszerzéséért. A gondosan megtervezett gyilkosságsorozatot egy árván maradt kislány halála zárná le, romba döntve mindent, amiért a három jóbarát korábban küzdött. Ám ahhoz, hogy betartsák Paelis királynak tett végső ígéretüket, és utolsó küldetésükként leleplezzék a cselszövést és megmentsék a lány életét, újra egyesíteniük kell az Öregkabátosokat. Ebben a harcban kizárólag legendás kabátjukra és kardjukra támaszkodhatnak: a nemesek zsarnokká, a lovagok haramiákká lettek, ők pedig egyedül az árulók pengéjében bízhatnak.
Sebastian de Castell Gemmell-díjra jelölt debütálásával indul az utóbbi évek egyik legsikeresebb és legnagyobb tetszést arató epikus fantasysorozata.


Morgan Rhodes: Királyok harca (Falling Kingdoms 1.)


A világon Trónok harca YA változataként emlegetett high fantasy sorozat megérkezett hazánkba is a Menő könyvek jóvoltából. Tartsatok ti is a Blogturné Klubbal a birodalmak csatájába, és ha velük játszotok, lehetőségetek nyílik megnyerni a kiadó által felajánlott példányt Morgan Rhodes: Királyok harcából.

Kiadó: Menő könyvek
Oldalszám: 416 oldal
Fordító: Nagy Boldizsár

Mytica három királyságában már rég a feledés homályába merült a mágia. Bár évszázadok óta béke uralkodik a birodalmak között, a felszín alatt most megmozdul valami fenyegető sötétség.
Mindhárom királyság vezetője egyeduralomra tör, így az alattvalóik élete nagy fordulatot vesz. A főszereplők – köztük a királyi családok tagjai és a lázadók – ráébrednek, hogy sorsuk visszafordíthatatlanul összefonódik. Cleo, Jonas, Lucia és Magnus egy olyan új, őrült világban találják magukat, ahol gátlástalan árulók, hidegvérű gyilkosok és titkos szövetségesek keresztezik útjukat. Utazásuk során egyre több váratlan fordulattal, titokkal és ismeretlen érzéssel találják szembe magukat.
Az egyetlen dolog, amiben biztosak lehetnek, hogy az egyik birodalom el fog bukni. De vajon lehet bárki győztes, amikor minden széthullik körülöttük?
A Trónok harca YA verziójaként emlegetett Falling Kingdoms végre magyarul!


Denise Jaden: Soha nem elég


A Könyvmolyképző Kiadó most is egy különleges könyvet hozott el nekünk, mi pedig be szeretnénk mutatni nektek egy blogturné keretében augusztus 8-15-ig. Megindító és nyersen őszinte könyvet ismerhettek meg benne egy testvérpárról, amit egy titok szakít szét.
Tartsatok velünk, ezúttal a szórakoztató extrák mellett komoly témákról is lesz szó, érdemes követni a turnét.
Azért hogy ne maradjatok vidámság nélkül a szokásos módon nyereményjáték kíséri a turnét, ahol ismét a könyv három példányát nyerhetitek meg.

Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalszám: ???
Fordító: Szabó Krisztina

Loann mindig is olyan népszerű és csinos akart lenni, mint a nővére, Claire. Amikor Claire volt barátja flörtölni kezd vele, Loann bármire hajlandó lenne, hogy végre ő is különleges lehessen… még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy el kell árulnia a nővérét. Azonban minél inkább a részesévé válik Loann a nővére életének, annál inkább tudatára ébred annak, hogy nem minden az, aminek látszik. A tökéletességért folytatott harc, amelyet a nővére vív, felemészti Claire-t, és súlyos árat kell fizetnie érte. Miközben Claire egyre inkább visszahúzódik a családjától és a barátaitól, Loann igyekszik megérteni őt és jóvátenni az elkövetett hibákat. Képes lesz-e vajon Loann rendbe hozni a kapcsolatukat – és a nővérét –, mielőtt túl késő?

Ez a könyv a tipikus esete, miért nem szeretem a fülszövegeket. Egyszerűen azért, mert sokszor nem is azt tükrözi, amiről a könyv szól. Biztos, hogy ha csak a fülszöveget olvasom el, nem is érdekel ez a könyv, de nagy szerencsémre egy általam kedvelt blogger már írt róla, és az értékelését elolvasva kedvet kaptam. Kár, hogy nincs minden könyvvel ez így.
Alapvetően az anorexia miatt érdekelt, de mivel nem a főhős, hanem a nővére szenved ebben a betegségben, amit sokáig el is titkol, ezért az elején nem nagyon van erről szó. Leginkább csak egy sablonos YA-hoz hasonlított. Szerelmi háromszögre számítottam, de csak nehezen tudnánk ezt a címkét a könyvre erőszakolni, merthogy ami itt volt, az egyáltalán nem háromszög, de még a négyszöget se mondanám. Egyszerűen gyűlölöm, amikor olyanokat húznak rá a könyvre, ami cseppet sem fedi le a valóságot. Vannak benne szerelmi kapcsolatok, de nem ebből van a nagy dráma.

Hanem Claire betegségéből, ami ugyan csak a könyv második felében bontakozik ki igazán, de akkor nagyon. Jó volt egy olyan könyvet olvasni, ahol külső szemlélőként látjuk a beteget, és érdekes belegondolni, mi mit tennénk Loann helyében. Nem tudom, hogy másként cselekedtem-e volna, mint ő, de úgy érzem, ő megtette, amire képes volt. Lehet, hogy nem szép ilyet mondani egy betegre, de úgy megütöttem volna Claire-t. Nem az étkezési zavara miatt, hanem ahogy viselkedett már az elejétől kezdve. Engem nagyon idegesített, és nem tudom eldönteni, hogy ő alapból ilyen volt, vagy ez csak az anorexiával jött.
Loannt az elején meg tudtam érteni, ami érdekes, mert nagyon ritka, amikor a főszereplővel szimpatizálok. Neki is voltak idegesítő dolgai, és nem mondom, néha megcsapkodtam volna, de a könyv felétől konkrétan sajnáltam. Ott volt egy fordulópont, amikor rájöttem, mennyire naiv és tehetetlen ez a lány, és tisztában vagyok vele, hogy sokan talán nem értenek egyet velem, de szerintem ami ott történt, az legfőképp nem az ő hibája volt, ő csak az áldozat szerepét kapta. Egyszerűen csak kihasználták a gyengeségét. Szóval nem mondom, hogy a szívemhez nőtt, de azért sajnáltam szegényt. Viszont örömmel fedeztem fel, hogy karakterfejlődésen esett át a könyv végére. Ahogy Marcus is, aki a kedvencem volt a történetben. Át tudtam érezni a zárkózottságát és a félelmeit, noha nekem sosem kellett elviselnem azt, amit neki. Nagyon tetszett ahogy szépen, lassan kialakult a kapcsolat közte és Loann között.

Nem szerettem viszont Loann szüleit, az apja csak elmenekült, az anyja meg sosem a jó irányból közelítette meg a dolgokat. A könyv végéhez közeledve sikerült megértenem a karakterét és a reakcióit, de ettől még nem lett szimpatikus. Viszont egyikük sem tudja felülmúlni Josht, aki egyszerűen csak egy szemétláda. Már az elejétől kezdve nem kedveltem, és hát nem véletlenül.
Imádtam Loann hobbiját, a fotózást, mert én magam is szeretek fotózni, bár csak nagyon hobbi szinten űzöm. A könyvből viszont megtudjuk, Loann hogyan ismerkedik meg ezzel a művészeti ággal, és elég profi lesz benne. Tudom, hogy nem ez volt a központi téma, de azért szívesen olvastam még volna róla.
Poénok lelövése nélkül meg kell említenem a történet végét, mert szerintem az a csúcspont. Elég meglepő fordulatot kapunk. Jó, egy kicsit lehet sejteni, de azért egy ifjúsági regényhez képest tényleg meglepő. Örültem, hogy így zárta le.
Ha valakit érdekelnek az étkezési zavarok, akkor külső szemlélőként ez a könyv nagyon jó rálátást ad a betegségre, valamint a Jégviráglányokat is tudom ajánlani, ami viszont a főszereplőn keresztül mutatja be a betegséget.


Kedvenc karakter: Marcus
Ami legjobban tetszett: a fotózás és a betegség bemutatása
Ami nem tetszett: Josh
Értékelés: 4,5/5

A fotózásról

Loann a könyv elején kap egy nagyon jó fényképezőgépet, és a történet során megtanul vele bánni. Én is szeretek fotózni, habár nem mondom, hogy értek hozzá vagy jól csinálom, csak szeretem. Szívesen megismerkedtem volna közelebbről is azzal a fényképezővel. Annyi dologra lehet kitérni a fotózással kapcsolatban, hogy még felsorolás szinten is hosszú lenne, úgyhogy inkább csak az alapdolgokat mondom el.
Manapság elterjedtek a digitális fényképezőgépek, amivel sokkal egyszerűbb dolgozni, mert így egyből fel lehet tölteni a számítógépre, majd photoshoppal javítani vagy módosítani rajta, ahol szükséges. Loann azonban egy hagyományos, filmes gépet kap kézhez, így nem csak a fotózás művészetét tanulja meg, hanem azt is, hogyan kell elhívni egy képet. Először azonban kell egy kép, amit előhívunk. Egy jobbfajta gépen általában elég sok gombot és beállítást találunk, van záridő, ISO, élesség. Ezek mind arra szolgálnak, hogy a fénytől, a mozgástól és a távolságtól függően a legjobb képet tudjuk elkészíteni. Ha kész van a képünk, mehetünk is a camera obscurába, vagyis a sötétkamrába, hogy előívjuk a képet.
A sötétkamra lényege, hogy egy teljesen elsötétített szobában egy lyukon fényt átengedve a szemben lévő falra vetítődik a külvilág fordított képe. A filmet megfelelő hőmérsékletű oldatokba kell helyezni, és amíg kivesszük a gépből, és bele nem tesszük a folyadékba, sötétben kell dolgoznunk, különben tönkremegy a munkánk. Az áztatások és öblítések után következik a film szárítása, ez után lehet nagytani a képet, amit már csak géppel lehet elvégezni.
Noha a képek kézzel történő elhívása nagyon érdekes és hasznos, ugyanakkor elég bonyolult és tudást, tapasztalatot igényel, így érthető, miért választják a legtöbben a digitális gépeket.


Nyereményjáték

Loann, a főhősnőnk új szenvedélye a fotózás. Részleteket örökít meg a nagy képekből és albummá rendezi őket.
Most mi is fotós játékra hívunk titeket. Minden blogon találhattok egy kitűzött fotót, ami egy közeli valami ismert dologról. Nektek kell rájönnötök, hogy mit ábrázol a kép, és beírni a Rafflecopter megfelelő mezőjébe.
Nem kell félni, nem lesz nehéz, de annál szemet gyönyörködtetőbb a feladat.
A nyeremény mint mindig, most is a könyv egy-egy példánya, amit három szerencsés nyertes kap meg.


Játékszabályok:
1.) Kedveld a Blogturné Facebook oldalát! (KÖTELEZŐ)
2.) Kedveld a Vörös Pöttyös? Szeretem Facebook oldalát! (KÖTELEZŐ)
3.) Írd be a helyes megfejtéseket! (KÖTELEZŐ)
4.) Oszd meg a turnét! (NEM KÖTELEZŐ)

A kiadó csak Magyarország területére postáz.
A nyerteseket kérjük, hogy 72 órán belül vegyék fel a kapcsolatot velünk, utána új nyertest sorsolunk.

a Rafflecopter giveaway



A turné további állomásai:
08.08. Bibliotheca Fummie
08.09. Dreamworld
08.10. CBooks
08.12. Media Addict

Moira Young: Blood Red Road – Vérvörös út (Homokvidék 1.)


A Könyvmolyképző Kiadó a Könyvfesztiválra elhozza nektek az egyik legnépszerűbb disztópia, a Homokvidék (Dust Lands) sorozat izgalmasan hangzó első részét, Vérvörös út  (Blood Red Road) címmel.
Kísérjétek figyelemmel a blogturnénk állomásait, melyeken a szokásoknak megfelelően extra információkat kaphattok a történetről, és a játék végén a kiadó jóvoltából három példány talál gazdára.

Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalszám: 424 oldal
Fordító: Dobó Zsuzsanna

Hogy megmeneküljön, küzdenie kell.
Hogy túléljen, vezetővé kell váljon.
Saba világa darabokra hullik, amikor az ikertestvérét, Lugh-t fogságba ejti négy kabátos lovas. Saba eldönti, hogy megmenti, ezért nekivág a Pusztítók által hátrahagyott törvényen kívüli sivár tájnak. Ez egy brutális világ, ahol Saba felfedez magáról pár meglepő dolgot. Vad harcos, ravasz ellenfél és mindenek fölött legyőzhetetlen túlélő. Egy Jack nevű fenegyerekkel és egy Szabad Sólymok nevű lány forradalmár csapattal Saba útnak indul, hogy megmentse a testvérét – és talán az egész világot.

Annyira jó… lehetne ez a könyv, ha nem rontanák el a hangulatot a párbeszédek. De komolyan, miért kell elrontani a remek világot és alaptörténetet a két főszereplő megnevezhetetlen kapcsolatával? De mielőtt részletesen belemennék ebbe, előbb kezdjük a jó dolgokkal, mint:
A világ. Minden disztópikus világot szeretek, amíg remekül van felépítve, ebben pedig nem szenved hiányt a könyv. A helységek elnevezésétől kezdve egészen az utolsó fűszálig minden tetszik ebben a világban. Lehet, hogy az író nem erőltette meg magát túlságosan, de ez akkor is kreatív, nekem pedig nagyon tetszik. Az már más kérdés, hogy nem költöznék ide, mert nem egy barátságos hely, de ez nem a világ rovására van írva. Az egyetlen, ami nekem hiányzik ebből, az egy térkép. Tudom, hogy valószínűleg a jövőbeli Amerika földjén járunk, de egy térkép akkor is jól jött volna.

A leírás. Hát az főleg az elején, de úgy alapvetően később sem volt vele bajom. Szépen elmeséli, mi hogyan néz ki, elég jól el tudtam képzelni a tájat. Azt meg, hogy jelen időben van, a századik oldal után fedeztem fel, nálam ez pozitív.
Az alapsztori annyira jó. Végre nem a fiú a megmentő, hanem a lány. Végre egy erős női karakter (gondoltam itt még), és végre nem az egész világot akarja megmenteni, csak a bátyját.
Nero. Imádom a varjakat és a hollókat, annyira örültem, amikor ebben a történetben is megjelent egy. Túlzás nélkül állíthatom, hogy Nero a legjobb karakter ebben a könyvben, nekem ő a kedvencem.
A Szabad Sólymok. Már eleve az ötlet, hogy egy csomó nő összeáll, és igazságot osztanak. Férfiak nélkül. Le a férfiakkal, éljenek az erős női karakterek!
Humor. A könyv közepénél sokszor hangosan nevettem. A csattanós replikák, az egymás heccelése itt még nagyon vicces volt. Sokáig nagyon szerettem Saba és Jack kialakuló kapcsolatát is. Látszott rajtuk, hogy élvezik, ha a másikon köszörülhetik a nyelvüket.

Később valahogy megváltozott az egész, és elindultunk a lejtőn. Fogalmam sincs, mi történt, vagy pontosan mikor. Először csak Saba kezdett idegesíteni, de ezt már szinte vártam. Kedveltem Sabát, mert erős, harcos nő, de ahogy a húgával bánt, az már engem is kiborított, pedig rólam sok mindent el lehet mondani, de a gyerekbarát nincs köztük. Emmi sem lett a kedvencem, de kicsit túlzásnak érzem, hogy okosabb a nővérénél. A kialakulóban lévő románcon sem lepődtem meg, inkább azon csodálkoztam volna, ha kihagyják. Mint fentebb írtam, egy darabig nagyon szerettem Jack és Saba párbeszédeit, de ahogy haladtunk előre, annál furábbak lettek ezek a beszélgetések. És nagyon nem reálisak. Azt még elnéztem, hogy Jacknek időnként nem túl férfias mondatok hagyták el a száját, mert egy nő nehezen tud élethű férfi karaktert teremteni, na de Saba. Vannak nők, akik meggondolják magukat. Vannak nők, akik a pillanat hevében kimondanak dolgokat, amit aztán visszaszívnának. És van Saba. Rosszabb ezeknél. Próbáltam követni a logikáját, tényleg. Nem ment. Az időzítése mindehhez pedig annyira jó, hogy azt már el sem hiszem.
Haragszom erre a könyvre, mert annyira jól indult, és sokáig annyira remek volt, de úgy el lett rontva a vége. Mindenesetre a folytatásra kíváncsi vagyok, hátha tud fejlődni, én bízom benne. Azért megadom neki a négy csillagot, mert megérdemli az első fele miatt.

Kedvenc karakter: Nero
Ami legjobban tetszett: az eleje
Ami nem tetszett: a vége                                                         
Értékelés: 4/5

Varjak a mitológiában

Saba varja, Nero szinte főszerepet játszik a történetben. A lány kötődik hozzá, és egy helyen meg is említi, hogy az emberek annyira félnek tőle és a rossz hírétől, hogy a közelébe sem mennek.
Több mitológiában is megjelenik a varjú, de elsősorban a balszerencsével és a halállal hozzák összefüggésbe. Úgy tartják, a prófécia madara, és egy összekötő kapocs az élő- és a túlvilág között.
Egyiptomban két varjú a monogámia emblémája. A csipewajan nevű Kelet-Kanadában élő indiai törzsnél csalónak tartják a madarat, ám a navahóknál a fekete csuhájuk miatt a misszionáriusokat hívták varjúnak. Az ír kelta mondakörben Morrigan háborúistennő két nővérével együtt képesek voltak felvenni a varjak alakját, hogy az így közelgő háborút jelezzék jelenlétükkel. A görög mitológiában Athéna feketére festette a rossz hírt hozó varjú tollait. Apolló pedig egy varjút küldött, hogy hozzon vizet, ám a varjú egy fügefánál megpihenve enni kezdett, és elfelejtette feladatát. Egy kígyóval érkezett vissza Apollóhoz, akinek azt hazudta, az állat megtámadta, ezért késett, de Apolló nem hitt neki. Felhajította a kígyót a levegőbe, a hátára tette a varjat és a vizes kupát. Megparancsolta Hidrának, sose hagyja a varjúnak, hogy vizet igyon a kupából, a varjúnak pedig nem engedte többé, hogy énekeljen, így csak károgni tudott.
Több országban babona is kapcsolódik a varjakhoz, valahol balszerencsét, máshol jószerencsét jelent. Több filmben is megjelenik a varjú, mint fontos szereplő.

A holló (eredeti címén The Crow, azaz a varjú) című 1994-es alkotásban is főszerepet játszik egy varjú. A film James O’Barr képregénye alapján készült, és egyeseknek Brandon Lee halála miatt lehet ismerős. A történet szerint a varjú minden évben egyszer, az Ördög éjszakáján kiválaszthat egy meggyilkolt lelket, akit visszahoz az életbe, hogy az befejezze a küldetését.
A varjak fontos szerepet játszanak még a nagysikerű Trónok harca sorozatban is, ahol leginkább üzeneteket szoktak velük küldeni. Ilyenkor a szereplők mindig rossz hírt jelentve megjegyzik: „Sötét szárnyak, sötét szavak.”. A Falon szolgáló Éjjeli őrség tagjait is szokták varjaknak csúfolni fekete ruhájuk miatt.

Nyereményjáték

Itt a remek alkalom, hogy megnyerhessétek ezt az izgalmakban bővelkedő történetet, melyben jelentős szerepet kapnak a varjak. Nincs más dolgod, mint a posztokban szereplő varjak számát összeadd, és az alábbi rafflecopter doboz első sorába beírd. Figyelem! A turné mind a 8 állomásán lesznek varjak, tehát a játék nyolcadik,  befejező állomása után érdemes kitölteni az első kérdést. A facebook oldalakat viszont azonnal lájkolni lehet! 3 példány kerül kisorsolásra, melyeket kizárólag magyarországi címre tudunk postázni! Sok szerencsét!

a Rafflecopter giveaway


A turné további állomásai:
04/06 Dreamworld
04/10 Bibliotheca Fummie
04/14 Fantazmo