Filmes sarok: Hurok

A Filmbarátoktól hallottam erről a filmről (ezúton is köszi srácok) még valamikor tavaly október környékén, és már csak azért is meg akartam nézni, mert végre egy jónak ígérkező magyar film. Aztán ahogy közeledett a premier dátuma, annál többet tudtam meg róla, és egyre jobban érdekelt. Végre egy magyar sci-fi, nem vagyok otthon a magyar filmekben, de lehetséges, hogy ez az első normális (az Űrgammákat meg a Pirx kapitányt ne számítsuk ide)? Azt kell, hogy mondjam, ez az első magyar film, amire vártam, hogy jöjjön már, és azért elég sokat elmond a hazai filmiparról, hogy eddig egyetlen olyan hazai mű sem volt, ami így érdekelt volna. Na jó, a Saul fia, de az már vagy fél éve kinn volt, mire eljutottam rá, és őszintén, arra már csak a témája miatt sem lelkesedtem annyira, annak ellenére, hogy nagyon jó volt. Szóval jól rá voltam izgulva a Hurokra, és most végre el is jutottam, és úristen!

Kezdjük a legdurvábbal, magával a történettel. Az egész egy értem-nem értem cikluson alapul. Van az eleje, amit még teljesen lehet érteni, és amikor jön az első hurok, akkor persze minden zavaros lesz, de ahogy körbeér, úgy minden összeáll, és azt hiszem, hogy most megvan, de aztán megint jön egy csavar, ami megkavarja az egészet. Szóval amikor már azt hittem, hogy értem, akkor rá kellett jönnöm, hogy mégsem. Az az egészben a bonyolult, hogy nem is igazán hurok az egész, de mégis. Legalább a második huroknál tudom, hogy minek kéne történnie, de mégsem az történik, és van, amikor meg mégis. Nagyon nehéz ezt elmondani, igazából látni kell, hogy értse az ember, de nem elég egyszer. Nos én jelenleg az első nézésen vagyok túl, és biztos, hogy nem az utolsón, mert sok dolog van, amit még nem tudtam helyrerakni. Meg aztán volt olyan jó, hogy ne csak egyszer akarjam megnézni.

Tehát a történet arról szól, hogy Ádám megtudja, hogy Anna, a barátnője terhes lett, ami nem éppen a legjobb időpont, mert most készülnek a nagy dobásra. Illegális gyógyszercsempészettel foglalkoznak, de be akarják fejezni a melót, és ezzel az utolsó szállítmánnyal meg akarnak lépni, és eltűnni Dezső, a megbízójuk szeme elől. Ám ahogy Ádám lelépne a csomaggal, az események furcsa fordulatot vesznek, majd rájön, hogy vannak dolgok, amik már megtörténtek.

A film már csak azért is kétszer nézős, mert imádtam. Meg azért is, mert néha nem csak a történetbe lehet belekavarodni, hanem abba is, hogy Ádám most hol is van, melyik hurokban és mennyit tud. Ahogy hallgattam a Filmbarátokat, a stáb is ugyanezzel a problémával küzdött a forgatás során, és ez többször is eszembe jutott.

A színészek nagyon jók voltak. Mindegyikük nagyjából eléggé ismeretlen volt számomra, mert ennyire nem vagyok képben a hazai színészekkel, hacsak nem nagyon közismertek, de tényleg nem tudok rájuk rosszat mondani. A fényképezés gyönyörű. Ami néha – de inkább csak a film elején – kizökkentett, hogy próbáltam megállapítani, ez most hol is van, és vajon jártam-e már itt. De mivel folyton ugyanaz a két-három helyszín cserélődött, hamar elvesztettem az érdeklődésem ez iránt. Bár mintha néhány út ismerős lett volna. A zenére totál nem emlékszem, de egy hangot nem tudnék felidézni. Ez meg azért van, mert annyira lekötött a sztori.

A film vége meg akkorát ütött, hogy még most, körülbelül három órával később sem térek magamhoz. A lezáráshoz közeledve már sejtettem, hogy ez valami durva lesz, és az utolsó jeleneteknél nagyon féltem, mi fog ebből kikerekedni, rendesen káromkodtam is magamban, de a legutolsó jelenetnél éreztem, mi fog jönni, és amikor tényleg jött, hangosan kiszaladt egy baszdmeg. Aztán meg az jutott eszembe, hogy akkor most még egyszer indítsuk már el, mert ez így most nem teljesen oké.

Szóval mindenképpen meg fogom még egyszer legalább nézni a közeljövőben. Nem tökéletes, vannak hibái, leginkább azzal vannak problémáim, hogy milyen könnyedén mozognak a szereplők durvább sérülések után (nekem senki ne futkározzon így miután lábon szúrták), de ezt leszámítva imádtam. Tény, hogy nem láttam sok magyar filmet, ebben a kategóriában meg egyet sem, és az is tény, hogy imádom a mindfuck filmeket, ez meg aztán jó nagy mindfuck volt (hogy ezzel a szép magyar kifejezéssel éljek), de a legjobb magyar filmek között van nálam. Gratulálok Madarász Istinek, most már látni akarom a többi filmjét is. Ezt meg nézze meg mindenki!