Bibliotheca Fummie: Brigid Kemmerer: Szellem (Elementálok 3.)

A Könyvmolyképző jóvoltából hazánkban is megjelenik Brigid Kemmerer Spirit - Szellem című regénye, az Elementálok sorozat harmadik része. Ennek örömére a Blogturné Klub öt bloggere bemutatja Hunter történetét, melyben a sokat tapasztalt fiúnak újra kockáztatnia kell. Sérelmeit félretéve megbízik társaiban, vagy vállalja a nyomában járó veszélyt? A döntés rajta áll!

2016. április 19-től két naponta egy-egy blogger teszi közzé a véleményét a könyvről, illetve rengeteg, a történethez kapcsolódó érdekességgel is találkozhattok majd, ha velünk tartotok. Érdemes követni a turnét, ugyanis nem csak plusz információkat tudhattok meg a regényről, de ahogyan az lenni szokott, nyerhettek is!

Kiadó: Könyvmolyképző

Oldalszám: ??? oldal

Fordító: Farkas János

Molyos adatlap

Beleolvasó

Hunter Garrity csak azt szeretné, ha békén hagynák. A saját kárán tanulta meg, hogy nem mindennapi képességeiért súlyos árat kell fizetnie. És úgy tűnik, nem engedhet meg magának egyetlen szövetségest sem.

Fuldoklik az ellenséges indulatokban. A nagyapja, akinek viszket a tenyere, ha csak ránéz.

A Merrick fiúk, akik azt hiszik, hogy elárulta őket.

Calla, ez az ármánykodó őrült, aki csalinak akarja használni őt.

És ott van Kate Sullivan, az új lány az osztályban. Ő nem ellenséges. Kate merész. Vicces. Szexi. De ő is forral valamit.

Ahogy az elvileg titkos erők felszínre törnek mindenütt, amerre csak jár, Hunter rájön, hogy valami szörnyűség fog történni. De ahhoz, hogy megtudja, mi vár rá, találnia kell valakit, akiben megbízhat…

Vannak azok a könyvek, amiről tudom, hogy alapesetben nem szeretném, mert tipikus romantikus sablon némi természetfelettivel, és ezeket általában a fantasy szál miatt olvasom el, bár nem várok tőlük túl sokat. Ilyen volt a Vihar is, és bár tényleg olyan volt, mint számítottam, valahogy meglepően be tudott vonzani. Jobban élveztem, mint gondoltam volna. A Szikra fokozta ezt, pedig több volt benne a romantikus szál. Valahogy mégis el tudott kapni, és annyira jól működött.

Huntert is bírtam az első két részben, még akkor is, ha csinált nem túl szép dolgokat, de valahogy meg tudtam érteni az álláspontját. Sejtettem, hogy a legjobb részen már túl vagyok, mert nekem Gabriel a kedvencem, de azért Hunter szála sem hagyott hidegen.

A három könyv közül szerintem ez a leggyengébb. Eleve kellett nekem az elején pár fejezet, mire belerázódtam a történetbe, mert sok dologra nem is emlékeztem itt pedig egyből az akció közepén találjuk magunkat. Aztán végigkövetjük, hogy Huntert kirakja a nagyapja a házából, majd szegény srác egyedül, illetve a kutyájával tölti az éjszakát a kocsijában. Nincsenek barátai, mert a Merrick tesókat elárulta, ezek után pedig senki nem akart vele szóba állni. Szóval a könyv nagy részében azt látjuk, hogyan vergődik és szenved, mert milyen rossz neki, és részben meg tudtam érteni, mert tényleg elég szar helyzetben van, de azért egy ponton már sok volt. Ha valami jó történt is vele, nem tudta elfogadni, állandóan bizalmatlan volt mindenkivel szemben, és ha valaki segíteni akart neki, abban is csak a rossz szándékot látta.

Ott van Calla, aki mindent megtesz, hogy Őrzőket hívjon a városba, mert ő a gonosz elementál, aki mindenkit meg akar ölni. Kicsit ilyen alibizésnek éreztem ezt a szálat, főleg, hogy milyen jó volt az előző részben a gonosz. És ami zavart, hogy ahelyett, hogy Hunter szólt volna a Merrickéknek, hogy ez a helyzet, segítsetek, eldöntötte, hogy ő akkor egyedül lerendezi a dolgot, pedig egyértelmű volt, hogy egyedül nem fog boldogulni.

A másik főszereplőnk Kate, aki nagyon kemény és csak a küldetésére koncentrál. Az elején még tényleg ilyen volt, és volt pár jó jelenete Silverrel, a mellé kirendelt társával, de aztán persze kiderül róla, hogy nem is annyira érzelemmentes robot, és nem minden elementál gonosz, csak mert tudnak bánni az elemekkel.

A Kate és Hunter között kialakuló szerelmi szál nem volt annyira jó, mint az első részben Becca és Chris, vagy a második részben Gabriel és Layne párosa, de egész jól működött. Szerettem a párbeszédeiket és az smseiket, de mivel túl keveset láttuk Kate-ből, őt nem mindig értettem meg.

Az előző kötettel ellentétben itt nem igazán volt jellemző a humor. Gabrielben azt szerettem, hogy a legrosszabb helyzetben is el tudott sütni egy poént, csak hogy oldja a feszültséget, Hunter ezzel szemben szeret dagonyázni a saját mocskában, és ha valami nagyon rossz történik vele, csak még inkább beleássa magát, és utána ezen nyafog. Jó, persze, nem lehet könnyű egy ilyen helyzetben, de azért nem minden szar, és észre kell venni, ha valami jó történik körülötted.

Ami nagyon tetszett, hogy egy olyan csavar volt a könyvben, amire abszolút nem számítottam, főleg nem egy YA könyvben. Ettől a műfajtól idegen az ilyen megmozdulás, úgyhogy vártam, hogy kiderül, hogy mégsem úgy történt, ahogy, és nem derült ki. Nem rendített meg annyira, mint amennyire az írónő szerette volna, de rendesen meglepődtem. És azért ez rendesen odavágott szegény Hunternek, most már aztán tényleg sajnálom szerencsétlen fiút. Mintha neki mindig mindenből csak a rossz dolgok járnának.

Szóval nem volt rossz a könyv, ugyanúgy be tudott szippantani, ahogy az első két rész is, bár szerintem nem éri el azok szintjét. Viszont a sorozat kedvelőinek ajánlom.

Megtetszett? Rendeld meg!

Kedvenc karakter: Gabriel

Ami legjobban tetszett: a világ

Ami nem tetszett:

Értékelés: 3/5

Karakterinterjú Hunterrel

Szia Hunter, kérlek, fáradj be és foglalj helyet! Nagyon izgatott vagyok, hogy tudtál rám szánni némi időt, hogy válaszolj pár kérdésre. Kérsz valamit inni vagy enni?

Nem, megvagyok.

Tehát, Hunter, miben változott meg az életed, mióta a nagyszüleidnél laksz?

*Vállat von.* Teljesen rendben van. A nagyapámmal nem jövök ki mindig, de legalább van tető a fejem felett.

Ez eléggé… durván hangzik.

Aztán megismerted a Merrick tesókat, és nem minden pont úgy ment, ahogy azt gondoltad, ugye?

Nem igazán voltam biztos benne, mire is számítsak. Azt hittem, ők ölték meg az apámat, úgyhogy hidegvérű gyilkosokat vártam. Igazából… eléggé normálisak.

Mondanád, hogy Gabrielhez állsz a legközelebb? Miért van ez?

Talán mondhatjuk ezt is. Néha elég pöcs tud lenni, de megértem. Megvan rá az oka.

A barátodnak hívnád? Mindenkinek kellenek barátok, és van egy olyan érzésem, hogy neked nincs belőle sok, és szükséged lenne rá.

Nem hiszem, hogy jelenleg bárkit is a barátomnak hívhatok.

Miért bízol meg olyan nehezen a Merrick fiúkban? Úgy tűnik, tényleg a barátaid akarnak lenni.

*Gúnyosan horkant.* Sok ember szeretne a barátom lenni. A képességem része. Ötödiknek lenni azt jelenti, hogy bevonzok mindenkit. Az apám mindig azt mondta, hogy használj ki mindenkit, mielőtt ők használnának ki téged. Azt mondta, ez majd biztonságban tart. Könnyebb, ha az embereket távolabb tartom magamtól.

Úgy érzed, ha a szellemet használod, az mindenki mástól távol tart?

Igen. Ez a problémám nagy része.

Becca és Chris elvesztése után (már ha mondhatjuk ezt), jó mélyre süllyedtél, nem csak összetört a szíved? Úgy értem, Becca egy igazán remek lány…

Sosem voltam igazán őszinte Beccával, szóval nem hiszem, hogy lett volna valaha esélyem nála. Most kezdek rájönni, hogy ha én nem bízom senkiben, ők sem fognak bízni bennem. De ez az élet része, nem igaz?

… és aztán jött Kate? Mitől más ő, mint a többi lány, mi teszi őt különlegessé?

Kate. *halványan elmosolyodik* Kate egy… Ő… *szélesen mosolyog* Kate-et nem ajánlatos alábecsülni. És ez minden, amit elmondhatok róla.

Hunter, köszönöm, hogy időt szakítottál rám!

forrás

Nyereményjáték

Hunter legjobb barátja a kutyája, Casper, aki hűségesen követi mindenhova, és nem fél megvédeni gazdáját, ha bajba kerülne. A mostani turnéban is fontos szerepet játszanak a kutyák, nincs más dolgotok, mint a kép alapján kitalálni, hogy hívják a képen szereplő kutyát, és azt beírni a rafflecopter megfelelő sorába.

Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére válaszolni a megküldött értesítő levelünkre, ellenkező esetben újat sorsolunk.