A Maxim Kiadó
jóvoltából hazánkban is megjelenik Amy Tintera Reboot című regénye, a Reboot
sorozat első része. Ennek örömére a Blogturné Klub nyolc bloggere bemutatja
178-as Wren, a leghalálosabb újjáélesztett, és a reménytelennek tűnő, emberi
érzésekkel küzdő 22-es Callum történetét. Ha velünk tartotok, végigkövethetitek
kiképzéseiket, és megtudhatjátok, milyen veszélyekkel jár a kettejük közt
kialakuló kapcsolat.
2016. április
8-tól minden másnap egy-egy blogger teszi közzé a véleményét a könyvről,
illetve rengeteg, a történethez kapcsolódó érdekességgel is találkozhattok
majd, ha velünk tartotok. Érdemes követni a turnét, ugyanis nem csak plusz
információkat tudhattok meg a könyvről és szereplőiről, de ahogyan az lenni
szokott, nyerhettek is!
Oldalszám: 360
oldal
Fordító: Ipacs
Tibor
Wren Connolly különleges lány. Öt évvel
ezelőtt újjászületett. Szó szerint. Százhetvennyolc perc telt el, míg
visszatért az élők közé. Erősebb lett, gyorsabb, és képes volt meggyógyítani
önmagát – de valami mégis megváltozott... Úgy tűnik, nem ő az egyetlen, aki
legyőzte a halált. Harcossá képezték, így ő lett az egyik legveszélyesebb az
újjáélesztettek között. Egy nap rábízzák egy újonc, Callum Huszonkettes
kiképzését. A fiúnak túl lassúak a reflexei, állandóan kérdezősködik, és
folyamatos jókedvével kiborítja Wrent. Ám ahogy egyre több időt töltenek
együtt, a lányban rég elfelejtett érzések ébrednek, és Callum közelsége
teljesen rabul ejti őt. Lassan kezd minden megváltozni. És miközben Wren
megismeri a szerelmet, rádöbben, hogy az élet, amit eddig élt, hazugság.
Egy nap, amikor Callum nem hajlandó
végrehajtani a kapott parancsot, Wren még egy utolsó lehetőséget kap arra, hogy
rávegye az engedelmességre. Ha nem jár sikerrel, nemcsak a fiú kerül veszélybe,
hanem őt is elpusztítják. A lánynak mindent kockára kell tennie, hogy megmentse
Callumot. Ezzel elindul a küzdelem az életért és a szabadságért.
Az első gondolatom
a „Miért?” volt, miután befejeztem a könyvet. Na jó, igazából már a könyv
felétől ez motoszkált bennem. És ugyan tudom, hogy miért, de MIÉRT?
Wren 178 perc
után tért vissza az életbe. Ő a legkeményebb újjáélesztett a városban,
nincsenek érzelmei, ő a tökéletes katona. És én szerettem. Imádtam a hideg
kiszámíthatóságát, imádtam, hogy nem törődik senkivel, csak teszi, amit tennie
kell, és imádtam, hogy nem érdekli, kinek okoz fájdalmat ezzel. Nagyon kemény
hősnő, a YA műfajban talán az egyik legkeményebb, akivel eddig találkoztam, és
ez jól meg is van magyarázva. Az alatt a három óra alatt, amíg halott volt
minden emberség kiveszett belőle. Ő nem azért erős, mert ezzel valamit el akar
nyomni magában, nem azért erős, mert olyanok voltak az életkörülményei (bár
azért az is közrejátszott), egyszerűen csak azért, mert így hatott rá a vírus
és a halál. Ez nagyon jól működik.
Callum 22 percig
volt halott, szinte még ember. De úgy viselkedik, mint egy kiskutya. Ő az, aki
változást hoz Wren életébe, és szerintem öngyilkos hajlamai vannak. Nem
foghatom arra, hogy bátor, szerintem egyszerűen csak hülye. Meglátja a csajt,
és valami érthetetlen oknál fogva a megszállottja lesz. Ezek után pedig a
szabályokat nem betartva minél veszélyesebb helyzetekbe keveri magát. Értem én,
hogy új neki ez az egész helyzet, de azért felfoghatná, hogy rohadtul nem
fognak hezitálni, és egy pillanat alatt kinyírják. Komolyan, mintha ez a srác
fel sem fogná, hogy veszélyben van, hanem mintha valami bulihelyre került volna
a feltámadása után. Megtagadja a parancsot a felettesétől, és tudom, hogy ölni
rossz, főleg ha az eddig életed csupa móka és kacagás volt, de ha nem akarsz
meghalni, tedd, amit mondanak neked, és kussolj.
A történet
nagyon bátor, habár annyiféle könyvvel találkoztam már, hogy az egyedit már nem
igazán merném ráaggatni. De tény, hogy merész témával rukkolt elő az írónő.
Azonban semmi köze a zombikhoz. Igen, az újjászületettek meghaltak, aztán
visszatértek az életbe, de nem élőhalottak, nem akarnak agyakat enni (normális
esetben), nem támadnak meg minden élő dolgot, és nem csak ösztönből
cselekednek. Az viszont tény, hogy minél később tér valaki vissza, annál
kevésbé emberi. A 120 perc felettiek másképp érzékelnek mindent. Wren azt
állítja, neki nincsenek is érzései, és az elején még így is cselekszik.
Aztán jön
Callum. Callum mindent megkérdőjelez, mindenre felszólal, és olyan idegesítően
mosolyog mindig, hogy az embernek kedve lenne a szájába lépni. Egy acélbetétes
bakanccsal. Aztán még átmasírozni a fején néhányszor. Wren pedig elkezd érezni.
Ó igen, és itt kezdődnek a problémáim. Nagyjából a könyv felénél.
Maga a rejtély
jól működik, érdekes, fenntartja a figyelmem, és egy jó okot ad arra, hogy a
bent lévő újjászületettek meg akarjanak szökni vagy fel akarjanak lépni a vezetés
ellen. Persze jön a szokásos nyomozás és találgatás, hogy vajon mit
csinálhatnak és mi ezzel a céljuk, stb.
De aztán az
egész elkezd egyre nyálasabbá válni. Ahogy Wrenben előtörnek az érzések, annál
több nyál kerül az oldalak közé, és nem értem, miért. Persze kell egy jó indok,
hogy arra haladjon a cselekmény, amerre az írónő vezetni akarja, de miért kell
ehhez átmenni teljesen hormonzavaros tinibe? Miért kell minden egyes történetbe
beleszuszakolni egy szerelmi szálat? Attól még, hogy YA nem feltétlenül kell
bele romantika. Tudom, hogy mostanában ez a menő, meg erre buknak az olvasók,
de nekem már herótom van ettől. Azért is érdekelt ennyire a sztori, mert olyan
jónak tűnt, és az elején még nagyon tetszett, de a felénél átment az egész
lejtmenetbe.
A cselekmény
alapvetően izgalmas, a világ iszonyú jól van kitalálva, a főszereplőt az idő
nagy részében szerettem, csak ne lenne benne romantikus szál.
Kedvenc
karakter: Wren
Ami legjobban
tetszett: a világ és az alapsztori
Ami nem
tetszett: a romantikus szál
Értékelés: 3/5
Nyereményjáték
A történetben
minden újjáélesztett a rebootolásukig eltelt percek száma alapján egy számmal
illetnek, mely egyben az új nevük is. Így mostani játékunk során olyan filmes
és könyves karaktereket keresünk, akiknek a neve vagy beceneve egy számjegy.
A feladatotok
tehát egyszerű: az állomásokon látható képek alapján ki kell találnotok, kit
hogyan hívnak, majd a megoldást beírni a rafflecopter megfelelő sorába. Az
azonban fontos, hogy az illető számmal, római számmal vagy betűvel írja a nevét
(nem mindegy, hogy Huszonötös vagy XXV, netán 25).
Figyelem! A
kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyertesnek pedig 72 óra áll
rendelkezésére válaszolni a megküldött értesítő levelünkre, ellenkező esetben
újat sorsolunk.
A turné további állomásai:
04/08 MFKata gondolatai
04/10
Bibliotheca Fummie
04/12 Dreamworld
04/14 Függővég
04/16 Kelly & Lupi olvas
04/18 Deszy könyvajánlója
04/20 CBooks
04/22 Media Addict
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése