Bibliotheca Fummie: Maggie Stiefvater: A Skorpió Vágta

Egy kelta legenda szerint az óceánban lakó Vízi Lovak elvarázsolt férfi alakjában kilopóznak néha a partra, és magukkal viszik a legszebb lányokat a tenger mélységeibe… Persze ez csak legenda…

Ám mi van akkor, ha a Legenda - ha csak könyv formájában is - életre kel?

Nos, akkor tudjuk, hogy Maggie Stiefvaternek ismét a magasba szárnyalt a képzelete és valami csodálatosat alkotott. Árpilis 25-30. között a Blogturné Klub hat bloggere bemutatja Nektek Maggie legújabb történetét lovakról, szerelemről, kitartásról, a szülőföld szeretetéről. Ismerd meg velünk a Skorpió Vágtát, a kelták ősi legendáját, hallgasd meg a regényhez kapcsolódó csodálatos zenéket, képzeld el Thisby szigetét és kóstold meg velünk az édes, mennyei Novemberi Nyalánkságot!

S ha nem említettük volna még, természetesen nyereményjáték is vár Rád! Vágtass velünk a leghíresebb lovak hátán, s ha célba érsz, Tiéd lehet A Skorpió Vágta három példányának egyike! Nyeregbe hát!

Kiadó: Könyvmolyképző

Oldalszám: 448 oldal

Fordító: Vallató Péter

A Skorpió Vágtát november elején rendezik. A lovasok mindent elkövetnek, hogy megzabolázzák tengeri lovaikat, és célba jussanak.

Van, aki túléli.

Van, aki belehal.

Idén a tizenkilenc éves Sean Kendrick a címvédő bajnok. Nem a szavak embere, és ha fél is, mélyen hallgat róla.

Puck Connolly más. Soha nem gondolta, hogy egyszer majd indulni fog a Skorpió Vágtán. De a sors úgy hozza, hogy kénytelen benevezni a versenyre egyedüli lányként. Sejtelme sincs, mi vár rá.

A nagysikerű Shiver-trilógia szerzője, Maggie Stiefvater, megint megmutatja, milyen az, amikor a szerelem és az élet komoly akadályokba ütközik, és csak az marad életben, akinek a helyén van a szíve. A Skorpió Vágta minden olvasó számára felejthetetlen élményt nyújt.

A Könyvmolyképző kiadó jobbnál jobb regényekkel rukkolt elő a Könyvfesztiválra, és ez alól ez sem kivétel. A mostani megjelenések közül ez a második a kedvencek sorában (sajnálom, a Vihartáncost képtelenség megelőzni), bár az is igaz, hogy nem minden új könyvet olvastam még.

A Skorpió Vágta nem az első regényem Maggie Stiefvatertől, én is olvastam a Shiver-trilógiát, amikor nagy divatja volt. Tetszett, bár közel sem volt a legjobb, és féltem, hogy ezzel a könyvvel is így lesz. Azonban ami abban a sorozatban nagyon jó volt, az ebben is az, csak ebben még más is van.

Szeretem a lovakat, és nagyon érdekesnek találtam a capall uisce legendáját. A ma létező sokféle könyvek után nem furcsa, hogy valaki pont ezt találja érdemesnek arra, hogy írjon belőle egy könyvet. A szerző az utószóban elmondja, hogy évekig érlelte a történetet, mire kész lett, és úgy érzem, érdemes volt ennyit dolgozni vele.

Nagyon szeretem Stiefvater írásaiban a hangulatot. Ahogy a Shiver-trilógia, ez a könyv is csak úgy árasztja magából a melankolikus hangulatot. Már maga a sziget elhelyezkedése, időjárása késztet arra, hogy bekucorodjak egy kényelmes fotelba egy pokróccal és egy jó nagy bögre forró teával, és csak úgy olvassam a történetet. Sokat esik az eső és a levegő sem túl meleg október végén, ráadásul gyakran látogatunk le a partra, úgyhogy a hideg, nyirkos idő garantált, én pedig teljesen átéltem ezt.

forrás: deviantart

A szereplők közül szerettem Finnt, George Hollyt, Dory Maudot, de még a lovakat, Galambot és Corrt is. A kedvenceim viszont a főszereplők voltak, Puck és Sean. Puck egy értelmes, okos lány. Nagyon bátor, hogy ő az első nő, aki indulni mert a versenyen, és ahogy kiállt magáért, nem adta fel. Remekül fel van építve a háttere is. Sean pedig nem az a tipikus szépfiú, hanem az a szeretnivaló srác, aki nem a kigyúrt izomzatával nyűgöz le, hanem a személyiségével. Szerettem benne, hogy annyira megérti Corrt, hogy már barátokként gondoltam rájuk, mintha Corr nem is nyers húson élne. Szerettem a szótlanságát és a komorságát. Szerettem, hogy pont olyan volt, mint a sziget maga.

Gabe, Puck bátyja viszont nagyon nem volt szimpatikus. Persze ez nagyrészt annak köszönhető, ahogy be lett állítva, és ahogy Puck gondolt rá, de nem tetszett, ahogy viselkedett. Meg tudom érteni a nézőpontját, és nem mondanám, hogy nincs igaza. Valószínűleg én is ugyanígy gondolkodnék a helyében, hiszen nagyon nehéz lehetett annyi éven át a két kisebb testvérére vigyázni, nevelni őket, viszont nem értek egyet azzal, hogy megoldásként erre elutazik. Ez egy nagyon önző dolog, én pedig nem szeretem az önzést.

A szigetet is imádtam. Érdekes, hogy annyiszor le van írva, miért rossz Thisbyn élni, és ebben nem csak a vad lovak vannak benne, mégis ahogy Puck és Sean gondoltak rá, úgy én is megszerettem a helyet, és azt vettem észre magamon, hogy vágyódom oda. Nagyon magával ragadott ez a része is.

Elég egyedinek mondanám a könyvet, egyrészt mert nincs több része, és ezért már hálát mondtam mindenkinek, aki eszembe jutott. Végre egy könyv, ami le van zárva, nincs elhúzva, túlírva, kínos és felesleges jelenetekkel teletömve. Éveket sem kell várnunk a folytatásra. Másrészt a szerelmi szál miatt, ami végre a háttérbe szorul, és csak a végén kerül elő, mert inkább azzal foglalkozunk, ami fontos, vagyis a lovakkal és a versennyel.

Külön pluszpont pedig azért, hogy nem volt benne finomkodás. A capallok tényleg vad lovak, tényleg megtámadják az embereket, ha nem lett volna egy haláleset sem a könyvben, biztosan nem hiszem el, hogy ezek a lovak félelmetesek. Azt viszont nem gondoltam volna, hogy ennyien el fognak távozni vagy megsérülnek. Mégiscsak egy ifjúsági könyvről van szó. De nagyon örülök neki, hogy ilyen téren nem volt finomkodás.

forrás: deviantart

A vége pedig az egyik kedvenc részem az egészben. Nincs túlmagyarázva, hanem pont illik a könyvhöz és úgy tökéletes, ahogy van. Kicsit keserédes, ahogy a regény maga, nekem az ilyenekből születnek a kedvenc történeteim. Az utolsó körülbelül hatvan oldalt úgy olvastam el, hogy a Könyvfesztiválon leültem az asztalhoz a sarokba, és fel sem álltam, amíg be nem fejeztem. A verseny alatt végig a körmöm rágtam az izgalomtól, az utolsó fejezetnél meg már a könnyeim folytak. Igen, egy nyilvános eseményen. Előfordul ilyen is.

Ha muszáj lennék valami negatívumot írni róla, akkor sem menne. Ez nem azt jelenti, hogy nincs benne, csak azt, hogy jelenleg nem jut eszembe vagy nem tűnt fel semmi komoly.

Nagyon tetszett a könyv, biztosan máskor is elolvasom még. Ajánlom a könyvet fiúknak is, mert szerintem nekik is tetszene, annak ellenére, hogy helyenként tényleg kicsit lányos.

Kedvenc karakter: Sean, Puck, Galamb, Corr

Ami legjobban tetszett: a hangulat és a vége

Ami nem tetszett: -

Értékelés: 5/5

Molyos adatlap

Novemberi Nyalánkság

A Skorpió vágta nem csak a versenyről szól, hanem a fesztiválról és a hagyományokról. És hát ki tudna elképzelni egy fesztivált finomságok nélkül? Az egyik ilyen, amit többször is majszolnak a szereplők, az a novemberi nyalánkság.

„[…] Finn persze még lelkesebb szóáradatba kezd: leírja a nedves morzsabevonatot, az aljáról kiszivárgó nektárt, a tésztába ivódó mázat, amely szinte még azelőtt eltűnik, hogy lenyalhatnánk.”

Íme a sütemény receptje egyenesen az írónőtől:

A tésztához:

1 csésze tej

1/2 csésze víz

2 és 1/4 evőkanál olaj

1 evőkanál vaj

3,5 csésze liszt

3 teáskanál (vagy egy csomag) száraz élesztő

3 evőkanál cukor

1,5 teáskanál só

2 tojás

A töltelékhez:

3 evőkanál olvasztott vaj

1/4 teáskanál narancsaroma

A glazúrhoz:

3/4 csésze barna cukor

2 evőkanál tejszínhab

8 evőkanál vaj

1/2 teáskanál vanília kivonat

1/2 csésze méz

A cukormázhoz:

1/2 csésze porcukor

1 evőkanál víz

1 evőkanál olvasztott vaj

Az alap:

Tegyük a mikróba a tejet, vizet, olajat és vajat két percre. Bizonyosodjunk meg róla, hogy nem túl forró (35-40 fok) (nem akarjuk kinyírni a keményen dolgozó élesztőnket, ugye? nem, nem vagyunk gyilkosok). Törjük fel a tojást a folyadékba. Egy tálba keverjünk össze 1,5 csésze lisztet, a sót, a cukrot, és az élesztőt. Adjuk hozzá a folyadékot és keverjük össze. Egyesével adjuk hozzá a megmaradt két csésze lisztet, a kettő között keverjük át. Alacsony fokozaton a dagasztó fejet használva, mixerrel keverjük négy percig. Ha nincs mixered valami olyan okból kifolyólag, amit el sem tudok képzelni, mert ez a világ leghasznosabb dolga, helyette kézzel is gyúrhatod nyolc percig.

Tegyük a tésztát egy kivajazott, kilisztezett keverőtálba. Egy meleg helyen hagyjuk kelni egy órán keresztül. (Én elő szoktam melegíteni a sütőmet 40 fokra, aztán mielőtt betenném a letakart tésztát, kikapcsolom. Ez egy módszer arra, hogy ne nyírjuk ki az élesztőt.) Egy óra múlva borítsuk ki a tésztát egy lelisztezett nyújtódeszkára. Óvatosan nyújtsuk ki a tésztát körülbelül 30x50 centiméteres téglalapra. Kanalazzuk a tölteléket (olvasztott vaj és narancs aroma) tésztára, majd tekerjük fel. Olyan lesz, mint az... iszap. Finom, de iszapos. Egy éles késsel vágjuk tizenkét tekercsre. (Csigásnak kell lennie, mint a fahéjas tekercsnek.)

Helyezzük a tekercseket fejjel felfelé kivajazott muffin-formákba. Tegyük be a muffin-formákat a sütőbe újabb harminc percre, hogy keljenek. Melegítsük elő a sütőt 200 fokra, aztán süssük a tekercseket 14 percig (előbb szedjük le a konyharuhát, a tűz nagy fájdalom a konyhában).

Hagyjuk a sütiket pár percig hűlni, aztán készítsük elő a következő lépésre.

A glazúr:

Míg a tekercsek hűlnek, készítsük el a mázat. Keverjük össze a mézet, a vajat és a cukrot egy lábasban. Közepesen magas lángon, állandó keverés mellett melegítsük. Állandó keverés mellett forraljuk a keveréket két percig (ne felületesen). Adjuk hozzá a tejszínhabot és a vaníliát, és keverjük jól össze, folytassuk a keverést és tartsuk állandó hőmérsékleten.

Kanalazzuk rá a mázat a süteményre. Az alakja miatt nem mindenhol lesz rajta máz, és a kis hasadékokban és mélyedésekben össze fog gyűlni a tetején.

A cukormáz:

Keverjük össze az összes hozzávalót annyi vízzel, míg megfelelő állagú lesz - elég vékony a folyatáshoz. Öt-tíz percig hagyjuk hűlni a mézes mázat, és utána egy kanállal cikk-cakk alakban folyassuk rá a sütemény tetejére. Melegen tálaljuk, és ne adjunk belőle semmilyen idegen lónak.

forrás

Nyereményjáték

Puck és Sean vérbeli lovasok. Lovaik gyönyörűek, erősek, gazdáik számára párjuk nincs!

Ám ismerünk azért néhány lovat a történelemből és a különböző történetekből, akik ugyancsak csodásak és lenyűgözőek, igazi kiválóságok fajtájuk közt!

Pattanjunk hát lóhátra, vágtázzunk velük egyik blogról a másikra!

Minden blogon találsz egy versike formájában megírt találós kérdést, melyre válaszolva egy híres ló nevét kapod meg. Ennek a lónak a nevét írd be a rafflecopter doboz megfelelő pontjához, és máris esélyes leszel megnyerni Maggie könyvének egy példányát!

Vágtázz velünk Te is!

/ Figyelem! A kiadó csak magyarországi postacímre postázza a nyereményeket!/