Bibliotheca Fummie: Salla Simukka: Vérvörös (Hófehér 1.)

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy lány, aki megtanult félni.

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy író, aki megírta, hogy mitől és miért félt a lány.

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy Blogturné Klub, aki elmeséli, ki ez a lány, ki ez az írónő és milyen remek élményt nyújtott a lány története az Olvasói számára.

Tarts velünk Te is e remek, modern Hófehérke mese turnéja során, és ismerd meg Salla Simukka: Vérvörös című könyvét, mely április 10-én az Athenaeum Kiadó jóvoltából már a magyar könyvesboltok polcaira is felkerül.

Olvasd el a véleményeket, ismerd meg az írónőt és a szereplőket, hallgasd meg a könyvben felhangzó zenéket és játssz velünk egy csodákkal és rímekkel teli játékon a Mesék Birodalmában, ahol a JÓ elnyerheti méltó jutalmát: a Vérvörös regény egy példányát!

Kiadó: Athenaeum

Oldalszám: 240 oldal

Fordító: Panka Zsóka

A 40 országot letaroló finn sikersorozat a Hófehér-trilógia elő része.

A 17 esztendős Lumikki Andersson kivételesen zárkózott lány, aki szinte minden iskolai aktivitásból kihúzza magát. Egyik nap azonban a fotószakkör előhívójában bankjegyeket talál felaggatva a szárítóra. Mint hamarosan kiderül, Lumikki három osztálytársa tetemes mennyiségű véres bankjegy birtokába jutott, de ekkor még egyikük sem sejti, hogy egy nemzetközi drogkartell piszkos ügyeibe nyúltak. A baráti társaság egyik tagja kinyomozza, hogy apja, a közkedvelt rendőr is nyakig benne van az ügyben, és a fiatalok orosz és észt bűnözőkkel a nyomukban végül egy titokzatos kastélyban találnak menedéket, ahol a fura fedőnevű Jeges Medve vendégszeretetét élvezhetik, ki tudja meddig... Majd az évtized leghidegebb telén, mikor mindent beborít a kékesen csillogó friss hó, vércseppek lepik el az utcákat.

Mikor megtudtam, hogy jön ez a könyv, és finn az írója, már akkor két kézzel kalimpáltam a levegőben a gép előtt ülve, hogy nekem ez kell. Azt sem tudtam még, miről szól, de gondoltam, mivel finn, ezért rossz nem lehet. Nem is tévedtem. És azt hiszem ez az a pont, ahol meg kell említenem, hogy „enyhén” finn mániás vagyok.

Több könyvet olvastam már finn szerzőktől, de mind szépirodalom volt, úgyhogy igazából fogalmam sem volt, mire számítsak. Elsősorban persze a helyszínre és az ottani emberek leírására voltam kíváncsi, de úgy voltam vele, hogy ha nem is tudok meg sokkal többet Finnországról, legalább olvasok egy jó sztorit. Mindkettőt megkaptam.

Lumikki, a történet főhőse egy zárkózott lány, itt már azonosulni tudtam a karakterével. De azért az ismeretségünk nem indult ennyire könnyen. Már kezdettől kedveltem a karakterét, de sokszor fölényeskedőnek tűnt az elején, így húztam is a számat egy-egy megjegyzésére. Ahogy haladt a cselekmény, úgy tudunk meg róla még több információt, és a végére egy remek karakter bontakozott ki, akit meg tudtam érteni, és utólagosan már nem is tűnt annyira nagyképűnek, csupán puszta tényeket közölt. A végére egészen megszerettem, mert ő sem az a tipikus tini, aki megmentésre vár. Elég kemény, a leglehetetlenebb helyzetből is kivágja magát, mindez pedig nagyon jól alá van támasztva, úgyhogy nem csak valami égből pottyant szuperhősnek tűnik.

Mivel ifjúsági könyvnek volt beharangozva, attól féltem, valahogy beleerőltetnek majd egy szerelmi szálat, de félelmem alaptalannak bizonyult. Ugyan volt benne valamennyi romantikus vonal, de csak a legminimálisabb mennyiségben, és még ez is jól beleillett a történetbe, szóval nem is panaszkodom. Én lepődtem meg a legjobban, hogy nem kaptunk lapokból kifolyó rózsaszín nyálat, de nagyon örülök neki.

A nyomozós szál nekem kicsit gyengére sikerült. Végül is, ha már ez egy krimi, akkor én izgalmakat és rejtélyeket várok, de ilyenből kevés volt. Nem nagyon izgultam egyik szereplőért sem, és néha olyan dolgok nem tűntek fel a karaktereknek, amit már nekem is túl gyanús volt.

Maga a történet íve nagyon jól fel volt építve, bár a végét kicsit összecsapottnak éreztem. Éppen izgulunk a főszereplőnkért, aztán snitt, és öt oldalban le is rendezzük a továbbiakat. Tudom, ez egy sorozat első része, de fogalmam sincs, mennyire függnek össze a részek. Remélem, ezen a vonalon megyünk tovább, mert rengeteg mindenre kíváncsi vagyok még Lumikki múltjával kapcsolatban.

Amivel engem levettek a lábamról, az természetesen Finnország. Már akkor megörültem, amikor olvastam, hogy Tamperében játszódik a történet. Ott ugyan nem voltam (még), de azt tudom, hogy számos kedvenc bandám onnan származik. Nagyon szerettem az ilyen apróságokat, amiket az írónő beleszőtt a finnekkel kapcsolatban. Például megemlítette azt a bizonyos kolbászt, amit csak Tamperében esznek, a szaunát, a lékúszást, Väinö Linnát, a híres finn írót és a muminos naptárat (akarok egy olyat). Amikor pedig azt írta, hogy „hosszú, forró nyár”, én arra gondoltam: „igen, legalább két hétig volt akár 25 fok is”.

Összességében minden hibájával együtt egy remek olvasmány ez a könyv. A női főszereplő ellenére fiúknak is bátran ajánlom, és idősebbeknek is, mert vannak benne elgondolkodtató dolgok is, helyenként elég kemény témákat értünk. Ja, és külön pluszpont a felvillanó LMBT szál és a belecsempészett mese-téma miatt.

Kedvenc karakter: -

Ami legjobban tetszett: Tampere

Ami nem tetszett: a nyomozás

Értékelés: 4/5

Molyos adatlap

A könyvben elhangzó zenék

A finn zene szeretete hozta magával Finnország szeretetét, úgyhogy vártam, az írónő hátha kihasználja, hogy annyi remek banda hazájában élhet, de ezzel sajnos nem nagyon élt. Az internet korában a mai fiatalok sem csak saját hazájuk zenéjét hallgatják, de azért a Massive Attack és Britney Spears mellett voltak finn dalok is.

Elhangzott egy sor Juice Leskinen egy dalából, de mivel (még) nem tudok finnül, ezért nem találtam meg azt a bizonyos dalt. Mindenesetre itt egy remek szám tőle:

Elisa, az egyetlen lány mellékszereplő apukája folyton Paula Koivuniemi nyálas slágereit énekelte a lányának, amíg ő kicsi volt. Talán ez lehetett az egyik:

És csak hogy legyen valami ismertebb is, az egyik izgalmas jelenetnél Lumikki ebből a dalból merít erőt:

Nyereményjáték

Salla Simukka könyve, illetve annak témája sajnos nagyon is reális témát dolgoz fel, bár sok momentumában magán viseli a klasszikus tündérmese vonalait.

Nem véletlenül, hiszen az írónő nagyon szereti a meséket. Ahogy mi is.

Így aztán arra gondoltunk, Jegesmedve példáját követve nyereményjátékunk központi témája ezúttal a MESE, a mesék lesz.

Mit is jelent ez?

A blogturné minden állomásán találsz egy rövid kis versikét, mely egy-egy gyermekmese tartalmára, szereplőjére utal. Találd ki, melyik állomás melyik mesét rejti, írd be a rafflecopter doboz megfelelő rubrikájába a mese címét és máris esélyes lehetsz megnyerni a könyv egy példányát!

Rajta hát, Meseországra fel!

Sírt a leány, rázkódott a válla.

Mégsem jut el már ma éjjel a bálba!

Tömérdek a lencse, mit válogat az árva,

s a mostoha beszórta a tűzhely hamujába!

Ám ekkor hirtelen fény villant és lárma,

felcsillant egy alak, csillogott a szárnya.

Kedvesen mosolygott, ránézett a lányra,

varázspálca lendült: selyem hullt a vállra.

a Rafflecopter giveaway

A turné többi állomása:

04/07 Roni olvas