Holly Black – Cassandra Clare: A rézkesztyű (Magisztérium 2.)

Legkedvesebb mágustanoncaink túlélték az első év nehézségeit, kiállták az első próbálták, és immáron visszatérők a Magisztérium falai között. De azzal a titokkal együtt élni, amire Call rájött, egyáltalán nem könnyű. Főleg, ha a dolgok tovább bonyolódnak.

Hogy hogyan, azt megtudhatod, ha követed a Blogturné Klub négy állomásos turnéját március 20-a és 26-a között. És ha ügyes vagy, A rézkesztyű egy példányát is megnyerheted a Könyvmolyképző Kiadó felajánlásából!

Kiadó: Könyvmolyképző

Oldalszám: 304 oldal

Fordító: Komáromy Zsófia

Molyos adatlap

Callum Hunt nyári szünete nem olyan, mint a többi gyereké. Egyetlen pajtása egy káoszsújtott farkas, Harceb. Az édesapja azt gyanítja róla, hogy a gonosz rejtőzik benne. És persze a legtöbb gyerek ősszel nem a Magisztérium varázslatos világába tér vissza.

Call élete nem könnyű… És még nehezebbé válik, miután körülnéz a pincében, és felfedezi, hogy az apja talán végezni akar vele meg Harcebbel.

Call elszökik a Magisztériumba – ott azonban még feszültebb a helyzet. Valaki ellopta az Alkahestet, egy rézkesztyűt, ami képes megfosztani bizonyos mágusokat a mágiájuktól. Ráadásul miközben Call és barátai, Aaron meg Tamara a tettes után kutatnak, nagyon veszélyes ellenfelek figyelmét hívják fel magukra… és még annál is veszélyesebb igazságot tárnak föl.

Miközben a Magisztérium rejtélyei egyre csak szaporodnak és mélyülnek, az óriási sikerű szerzőpáros, Holly Black és Cassandra Clare fantasztikus utazásra invitálják az olvasókat, ahol a tét nemcsak egy fiú sorsa… hanem az egész világé.

Cassandra Clare-t az Árnyvadász világ miatt szerettem meg, és úgy vagyok vele, hogy amíg hozza a szintet, addig tőle bármit elolvasok. A Magisztérium első részével azért megvoltak a problémáim, de a legnagyobb kritika, amit fel tudok hozni ellene az az, hogy túlságosan hasonlít a Harry Potterre. Mivel nagyon szeretem a Harry Pottert, ez azért nem akkora katasztrófa. Szóval kíváncsi voltam a folytatásokra is, érdekelt Call sorsa, belevágtam a második részbe.

Szerencsére itt már elhagyjuk a Harry Potter párhuzamot, oké, a világ megmaradt, és még mindig van egy-egy jelenet vagy mondat, amiről eszembe jut a Roxfort, de cselekményében már jelentősen eltér. És ez tök jó.

Alapvetően egészen izgalmas volt, érdekelt, mi fog történni ez után, vagy hogyan vágják ki magukat, és néha zavart, hogy nem tudtam előre megjósolni. Annyira megszoktam, hogy mindig van valami nyom, amin elindulhatok, vajon mi történik a következő fejezetben, de itt néha (tényleg csak pár alkalommal) az volt az érzésem, hogy az írónők maguk sem tudták, itt hogyan tovább, úgyhogy gyorsan kitaláltak valamit, ami előre lendítheti a cselekményt. Tudom, túlságosan hozzászoktam a kiszámítható cselekményhez, és furcsa volt, amikor hirtelen nem tudtam, mi lesz a főszereplők következő lépése. Viszont nagyon pörgős és izgalmas. Az is jó volt, hogy nem várták meg a tanév végét, hogy történjen valami, hanem elindultak, amikor kellett.

A könyv lezárása is tetszett, nem várt fordulatok voltak benne, és ennek nagyon örültem. Viszont továbbra sem tudom, hogyan tovább. Kitaláltam egy nagyon jó lezárást a sorozatnak, amiben viszont biztos vagyok, hogy nem fog megtörténni, már csak azért sem, mert ez egy middle grade sorozat, az én befejezésem meg cseppet sem illik ebbe a korosztályba. Meg ha Cassie-ből indulok ki, akkor úgyis számíthatok valami nyálasra.

Karakterek terén nem sokat változtunk. Tamara az ész a csapatban, de legtöbbször inkább leütöttem volna. Hermione is tudálékos volt, de sosem volt idegesítő. Tamara ezzel szemben az, és tudom, hogy Aaron a krétor, aki a világ megmentője lesz és satöbbi, de olyan irritálóan védelmezi, mintha a gyereke lenne. Néha jól jön az esze és az ügyessége, de a fiúk helyében én kétszer meggondolnám, hogy magukkal vigyék-e a legközelebbi kalandra.

Aaron leginkább csak volt. És ez a legnagyobb dolog, ami tőle kitelik. Oké, menősködik a káoszmágiával, ami tényleg menőn néz ki (és néha életmentő is tud lenni), de komolyabban nem tesz hozzá a dolgokhoz.

Jasper eleinte olyan Callnek, mint Harrynek Draco, de talán még ő a legérdekesebb szereplő. Egy szerencsétlen véletlen folytán Callékhoz csapódik a küldetésükön, úgyhogy kénytelenek magukkal cipelni, és annak ellenére, hogy sokszor csak azért van ott, hogy bosszantsa a többieket, legalább hasznosnak bizonyul. Nem csak azért, mert szórakoztatóvá teszi a könyvet, hanem mert néha jó dolgokra világít rá, és segít is a triónak.

Call-t talán hívhatom a kedvencemnek (már ha Harcebet nem említjük). Hülye tud lenni, de legalább nem teljesen idióta. Szerettem a belső vívódásait, és valóban úgy éreztem, mintha egy tizenhárom éves fiú fejében lennék. Ha komoly dolgokkal is kellett megbirkóznia, sokszor gyerekesen nézett a problémára, mert nem is tehette máshogy. Nincs elég tapasztalata ahhoz, hogy kigondolja, mit tenne egy felnőtt ebben a helyzetben. Ráadásul elég leleményes, hogy kivágja magát a legtöbb dologból. Egy szörnyű titkot kell cipelnie, ami borzasztó teher, főleg ilyen fiatalon, de nem roppan össze. És még mindig szeretem a humorát.

Holly Blacktől még nem olvastam semmit, viszont meglep, hogy két Árnyvadász sorozat után, amiben hemzsegtek a zseniális karakterek, Clare ilyen semmilyen karaktereket írt. Egyedül Call az, aki kiemelkedik, de a többiek mintha csak háttérdíszletnek lennének ott. Cassie híres a párosairól meg a szerelmi sokszögeiről, és nyilván ezt nem várhatom el egy olyan könyvben, ahol tizenhárom évesek a főszereplők, de egy igazán jelentős lány karaktert se tudnék mondani. Tamarán kívül csak Celia van, és őt sem szerettem meg. A szereplők közti kémiát sem érzem. A legjobbnak Call és Jasper párbeszédeit éreztem, és elég fura, hogy ezt emelem ki, amikor Call legjobb barátja elvileg Aaron.

Így a második kötetre kezdem azt érezni, hogy Cassie-nek nem megy olyan jól a middle grade korhatár. Nem rossz ez, szórakoztató és érdekes, de tőle azért ennél jobbat szoktam meg.

Még mindig tudom ajánlani a Harry Potter szerető embereknek, most még inkább, mert csavarok aztán bőven vannak benne. Ez még mindig megy Cassandra Clare-nek.

Megtetszett? Rendeld meg!

Kedvenc karakterek: Call, Harceb

Ami legjobban tetszett: a csavar

Ami nem tetszett: a karakterek

Értékelés: 3,5/5

Kvíz

Tűz? Föld? Levegő? Víz? Esetleg a káosz? Kíváncsi vagy, te melyik elemet uralnád? Most megtudhatod, csak elég kitöltened ezt a kvízt.

Nem lepett meg túlságosan, de nekem a káosz jött ki. Nagy hatalmam van.

Nyereményjáték

Kedvenc mágustanoncaink visszatérnek - de vajon mennyire emlékeztek az első könyvben átélt kalandjaikra? Pont erre vagyunk kíváncsiak mostani játékunkban.

Minden állomáson találtok egy-egy idézetet, ami valamelyik szereplő száját hagyta az első részben. Amint rájössz, ki mondta az adott sor(oka)t, írd be a választ a Rafflecopter doboz megfelelő sorába, hogy esélyes lehess megnyerni a könyv egy példányát!

Figyelem! A sorsolásban azok vesznek részt, akik minden kérdésre helyesen válaszoltak, valamint felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

„Fenyeget a veszély, hogy megöl az unalom”

a Rafflecopter giveaway

A turné további állomásai:

03.20 - Deszy könyvajánlója

03.22 - Always Love a Wild Book

03.24 - Bibliotheca Fummie

03.26 - Media Addict