T. S. Thomas: Londinium hercege (Eaten-trilógia 1.)

Kiadó: Athenaeum

Oldalszám: 568 oldal

Molyos adatlap

Nagy Britannia kietlen romjain áll Londinium sötét metropolisza, amely az emberi civilizáció utolsó mentsvára. A növények szinte egytől egyig megsemmisültek, állatok sem maradtak a Földön, az éhhalál csupán két módon kerülhető el: farmerként zöldséget termeszteni a radioaktív talajon, vagy nemesként farmerek húsát enni Londinium fényűző éttermeiben. Az örök álmodozó parasztfiú, Demetrius Wannamaker útra kel, hogy szó szerint „eladja a húsát” a közösség polgármesterének, akinek lánya, Abigail éppen házasodni készül. Demetrius jó eséllyel pályázik rá, hogy őt magát szolgálják föl lakodalmi főfogásként, s ezzel megmentené családja tönkrement farmját – elsősorban haldokló édesanyját. Ám a nincstelen vegetáriánusfiú feltétlen önfeláldozása becsvággyá fajul, ahogy beleszeret Abigailbe, miközben a város sötét csatornarendszereiben lázadás készül a kannibál-társadalom szétzúzására…

Emlékeztek arra, amikor azt írtam A sötétség gyermekéről, hogy valószínűleg a legrosszabb könyv, amit valaha olvastam? Na, most itt van egy könyv, ami megelőzte. Lehet, hogy nem ártott volna kiidézgetnem a legkérdésesebb részeket belőle, de ez csak utólag jutott eszembe, és nincs az az isten, hogy én még egyszer hajlandó legyek kinyitni ezt a „könyvet”, és beleolvasni. Egyszer végigszenvedtem, az is sok volt.

Azért tisztázzuk a dolgokat: A sötétség gyermekében alapvető logikai bakik voltak, a helyesírási hibáktól kezdve olyan dolgokon át, amit egy egyszeri szerkesztéssel helyre lehetett volna hozni. De azért az mégis magánkiadás, és nem hiszem, hogy bárki is az írónő barátain kívül azt hiszi, hogy az egy jó könyv. A Londinium hercegét viszont véresen (ha-ha) komolyan gondolták, szerkesztették, kiadták, és vannak emberek, akik szeretik ezt a könyvet. MIÉRT?

Molyon találkoztam ezzel a könyvvel, és mivel a Hannibalt is szeretem meg a beteg dolgokat is szeretem, és a kannibalizmussal sincsenek komolyabb problémáim, ezért el akartam olvasni. Persze már a fülszövegből feltűnt pár olyan dolog, ami hülyeségnek tűnt, de úgy voltam vele, hogy ha jó a leírás, meg a történet, és még meg is magyarázzák, akkor semmi probléma. Álmodik a nyomor.

Leírom, szerintem hogy készült ez a könyv fos: Hmm, kéne egy könyvet írni, mert mostanában az a menő. Híres akarok lenni, úgyhogy valami nagy bestseller legyen, valami botrányos, amiről sokáig beszélnek… Hát a szexes téma már teljesen kifújt, úgyhogy kell valami igazán nagy dolog. Mi a legundorítóbb dolog, ami kiakasztja az embereket? Kannibalizmus! Kerettörténet? Ó, kit érdekel, legyen mondjuk radioaktivitás, mert az jól hangzik, elég lesz hozzá félig átfutnom ezt a wikipédiás cikket.

NEM! Így nem írunk könyvet! Annyi benne a logikátlanság és a lyuk, hogy nem is értem, hogy nem tűnt fel senkinek. Hogy engedhette bárki is, hogy ez a könyv így megjelenjen? Olyan dolgokban van hiba, amit bárki észrevesz, akinek van egy kis józan paraszti esze. És ezt zabálják (ha-ha) az emberek! (Legalábbis azok, akiknek eddig olvastam a véleményét.) És én nagyon megértő és toleráns ember vagyok (nem), úgyhogy egy bizonyos pontig megértem, miért szeretik a rossz könyveket az emberek, én is szoktam rossz könyveket olvasni, de kérdezek bárkit, aki olvasta: miért?

Mert én egy olyan dolgot se tudnék elmondani erről a könyvről, ami jó lenne (még csak azt se, hogy rövid, mert nem az, és a borítója is elég ronda). Mi az ami rossz benne? Minden. Ezt most fejtsük ki egy kicsit. Itt pedig figyelmeztetek minden gyanútlan olvasót, hogy tele lesz spoilerekkel a bejegyzés, úgyhogy aki ez után a bevezető után még mindig el akarja olvasni a könyvet, az most zárja be az oldalt. Köszönöm!

Az alaptörténet. Még esetleg jó is lehetne, ha nem lenne ennyire szar. Na jó, a kannibalizmus ötlete tetszik, bár nem tudom, mi a baja mindenkinek azzal, hogy embereket esznek. Én vígan kajáltam olvasás közben (igen, húst), és semmi problémám nem volt vele. Igaz, én Hannibal közben is szoktam enni. Szóval jó lenne a kannibalizmus, ha nem ilyen ótvar mocsok kerettörténet lenne hozzá. Mert a logika már itt elveszett. Sőt, talán nem is volt az soha. Ezzel kapcsolatban lenne pár kérdésem, de amúgy is annyi kérdésem van, hogy azt majd a bejegyzés végébe sűrítem.

A karakterek. Sok irritáló karakterrel találkoztam már, és Dem kezet foghatna bármelyikükkel. Az elején egy hisztiző, vinnyogó picsa (igen, pasi létére), és a végén próbálja magát keménynek feltűntetni, meg már személyiségzavarokkal küzd, meg E/3-ban beszél magáról, ami rohadt idegesítő, de ugyanolyan vinnyogó picsa, mint az elején, csak próbálja magáról elhitetni, hogy ő nem. A szart nem, kuporodj le a sarokba, és halj meg szépen. Senkinek nem fogsz hiányozni. Arról nem is beszélve, hogy még egy újszülött süket-néma-vak majom is jobb döntéseket hozna nála. A logika hiánya kettes számú pont.

Abigail pont hozzáillik, mert ő is csak picsog, de hát ő a kötelező elkényeztetett királykisasszony, úgyhogy neki ez a dolga. Luka olyan, mintha menő lenne, de nem az. A többieket körülbelül még ennyire se szartam le, de mind idegesítő volt. Lépjünk tovább.

A leírás. Mivel Dem volt az elbeszélő, minden egyes mondatért meg kellett küzdenem, mert úgy voltam vele, hogy még egy bekezdés, és felgyújtom az egészet (megtettem volna, ha nem a telefonomon van, azt meg túlságosan szeretem).

A cselekmény. Még az elején tartottam a lépést, de aztán elvesztem az egyik fostengerhullámban, és aztán már semmit nem tudtam követni. Mire elértem idáig, addigra már azon a szinten voltam, hogy igazából nem is érdekel, csak legyek már túl rajta, mert könyvet félbe nem hagyok, egyébként meg nem írok olyan könyvről, amit nem fejeztem be, és még a végén lehet valami magyarázat (én naiv).

És itt jön be az, hogy én tényleg azt hittem, hogy majd a végén lesz valami magyarázat, esetleg némi utalás, hogy mégis mi volt ez az egész, de nem. Itt hagytak, mint hülyegyereket a matekversenyen, és ráadásul még egy függővéget is kaptunk. Erre pedig még nem találtam ki a kellően kifejező káromkodásáradatot. Úgyhogy képzeljétek ide.

Ezek után pedig lenne pár kérdésem, ami nem egészen volt világos a könyvből:

Igen, értem, hogy azért nem tudjuk meg, mi történt pontosan, mert az író lusta/fantáziátlan volt kitalálni, mitől halt meg mindenki, és lettek kannibálok, de mégis azért, nem lehetett volna annál a béna mondánál, amit senki nem hisz el valami jobbat kitalálni? Ha nincsenek növények, mit esznek a parasztok? Ha mégis vannak, hol nőnek? Honnan jön a táp, és mi van benne? Akkor most mi van a zöldségekkel? Ha radioaktív eső esik, ami lemarja (vagy fene tudja mit csinál, ez sem derült ki pontosan) az emberek bőrét, az nem ártalmas a zöldségekre? Akkor a zöldségek nem lesznek radioaktívak? Ha a parasztok megeszik a radioaktív zöldségeket, ők nem lesznek betegek? És ha a gazdagok megeszik azokat az embereket, akik radioaktív zöldségeket ettek, ők nem lesznek betegek? A gazdagok miért nem esznek zöldségeket? Senki nem lesz beteg attól, hogy nem táplálkozik kiegyensúlyozottan? Ha elvileg minden állat eltűnt, akkor a szomszédnak miért vannak kutyái? Miért nem eszik meg azokat a kutyákat? És a patkányok hogy élték túl? És hogy nőttek meg emberméretűre? Tudtátok, hogy a radioaktivitástól csak rákot lehet kapni, szupererőt nem? És ha vannak óriáspatkányok, miért nem azokat eszik meg? És miért csak a patkányok élték túl? Miért van az, hogy egy fiatal lány egy pisszenés nélkül kibírja, ha élve eszik meg, de a főhősünk már az első szúrásra bőg, mint egy kisbaba? Hol van ennek a fiúnak a logikája és a józan ítélőképessége? Ha megeszünk egy agyat, attól sem leszünk okosabbak, akkor miért van az, ha megeszi a mellékvesét, akkor szuperkésharcos lesz az adrenalintól? Honnan van áram a konyháknak? És miért csak a konyháknak jár áram? Mert ott csinálják a kaját? A gazdagok nem akarnak olyan luxus dolgokat, mint lámpa? És ha csak a konyháknak jár áram, akkor hogyan készítik a gyógyszereket, XVIII. századi eszközökkel? Ha nincs áramuk, hogyan repülnek a repülők? Miért van egyáltalán repülőjük a gazdagoknak? Abba milyen üzemanyag kell? Honnan szereznek bele üzemanyagot? Honnan van tiszta ivóvizük, ha radioaktív az eső? Vannak víztisztítók? Azok nem árammal működnek? Ha nincs naptáruk, amivel mérnék a napok múlását, honnan tudják, mikor lesz Szent Iván éjjele? És honnan tudják, mikor jön el az a nap? Nem zavarodnak bele, hogy akkor most milyen napot és évet is írunk? Senkinek nincs így szülinapja? Csak én nem értettem az utolsó negyven oldalt, vagy ez azért volt, mert már magasról telibeszartam az egészet? És tulajdonképpen most akkor mi is történt, amiért ez lett? És miért nem kaptunk semmire sem választ? Miért kell csak még több kérdést feltenni, ahelyett, hogy néhány felmerülőt megválaszolnánk? Most akkor Abigail és Dem féltestvérek? Incest lesz a következő kötetekben? Miért nem szúrta ki valaki ezeket az égbekiáltó hibákat? Miért kellett ennyire öncélúan és hatásvadászan minél undorítóbbra csinálni? Tényleg ennyire ki kell akasztani az embereket? A kannibalizmus önmagában már nem elég? A könyvben szereplő recepteket valaki kipróbálta? Miért van tele ennyi kiszámítható és sablonos csavarral? Egyáltalán miért kellett ezt a könyvet megírni?

Nem, nem fogytam ki a kérdésekből, ezek csak a legfontosabbak, amik hirtelen eszembe jutottak. Ha újraolvasnám (nem fogom), akkor összeírhatnám őket, minden mondatra jut legalább kettő. De a folytatáson gondolkodom, akkor is, ha közben az ereimet kell felvágnom, jól itt hagyott az író a trágyakupac közepén, most már meg kell tudnom, mi lesz ezekkel a gyökerekkel.

Ezek után még meg akarod rendelni? Csak tessék!

Kedvenc karakter: a patkányok

Ami legjobban tetszett: az első oldal, mert akkor még nem tudtam, mi vár rám

Ami nem tetszett: inkább mi tetszett… ja, semmi

Értékelés: 0,5/5

A vegyész válaszol

Nightingale kispajtásom, aki történetesen vegyész (és szintén olvasta eme remekművet), volt olyan kedves és megválaszolta pár kérdésemet.

Kezdjük az elején. Mi történik, ha felrobban az atombomba?

Szóval az egész atombomba (Valójában az elnevezés kissé téves, mert nem atomokat robbantunk fel vele [Haha, ezt nem tudtam kihagyni.] *Fummie megüti egy nagy büdös ponttyal*, szóval az elnevezés téves olyan szempontból, hogy nem atomok reagálnak – mint a kémiai reakciókban –, hanem atommagok.), azon alapul, hogy valamilyen nehéz elemet (itt nem bőrszerkós, kopasz motorosokra kell gondolni), pontosabban annak magját hasítjuk. Általában az urán 235-ös vagy a plutónium 239-es számú izotópját használják erre a célra.

A bomba felrobbantásakor (anélkül, hogy a részletekbe nagyon belemennék) az urán  atommag befog egy neutront, ami hatására egy instabil köztes mag keletkezik. Mivel instabil, ezért szeret hasadással stabilizálódni. A bomlását atommagonként 2,5 neutron (átlagban) 200 MeV energia és 2 jóval kisebb (egyáltalán nem feltétlenül stabil) atommag "keletkezése" kíséri. A dolog viszonylag tiszta: a nagy pusztítást ugyanis (a tévhitekkel ellentétben) nem a radioaktivitás okozza, hanem a keletkező lökéshullám és elektromágneses sugárzás(ok). Az elektromágneses hullámoktól meg igazából nem is kell annyira félni, keletkezik ott minden röntgentől (na jó, attól lehet) látható fényen (igen, a fény is elektromágneses sugárzás, fizika öhh, nem tudom, hanyadik osztály, fizikából szar voltam mindig is), infravörös, mikrohullámú sugárzás (mindkettő tök jó arra, hogy felmelegíts velük dolgokat) a rádióhullámokig (rádióhullámokkal működő készüléket nap mint nap az agyad mellé teszel, és mégsem sült még át (nagyon)) minden.

90-95 %-át ezekkel le is fedtük a környezetet érő sok(k)hatásnak. A maradék pedig a már korábban emlegetett, újonnan létrejött, instabil (értsd továbbra is bomló, a.k.a. radioaktív) atommagok tömege. Meg valamennyi megmarad az eredeti hasadóanyagból is, ami szétszóródik a robbanásban érintett területeken. Ennek a hatására is visszatérek, később.

Mi az a radioaktivitás?

Radioaktivitásnak az instabil atommagok bomlását nevezzük. Instabil sok mindentől lehet egy atommag: lehet túl sok proton jut túl kevés neutronra, vagy juthat túl sok neutron túl kevés protonra. És nagyjából ennyi.

(Öhm, az megvan még mindenkinek, hogy az atommagok protonból és neutronból állnak, ugye? Meg mezonokból. Meg közvetetten kvarkok... ú, ez messzire vezet. Maradjunk az alapoknál.) Szóval, radioaktív bomláskor valami távozik az atommagból. Általában a görög ábécé első három betűje... khm. szóval, alfa-, béta-, vagy gamma- sugárzás. Alfa bomláskor egy csinos kis részecskecsomag hagyja el az atommagot, ami két protonból és két neutronból áll. Béta bomláskor egy elektron távozik. (Hogy kerül oda elektron? - kérdezheted tök jogosan. Nos, ez is messzire vezet, de maradjunk abban, hogy a neutronok tudnak protonná és elektronná bomlani.) És mint harmadik fajta a gamma-sugárzás, ami egy elektromágneses sugárzás.

Milyen anyagok vannak a légkörben, amitől radioaktív lesz az esővíz?

Nos. Alapvetően bármit radioaktívvá lehet tenni. De kell hozzá egy atomreaktor. Vagy egy protongyorsító. (De kétlem, hogy dugdosnátok egyet a pincében. Hacsak nem ti vagytok Tony Stark.) Vagy egy bazinagy energiájú gamma-sugárzás, olyan bazinagy energiájú, hogy még atombomba robbanáskor sem keletkezik.

De már tettem arról említést, hogy új elemek is létrejönnek. Ezeknek három válfajuk van: a rövid, a közepes és a hosszú felezési idejű izotópok. Értelemszerűen a közepes és hosszú felezési idejűek a legveszélyesebbek mivel hónapokig, évekig aktívak. (Felezési időnek meg azt nevezzük, amikor egy bizonyos mennyiségű, (mondjuk egy kiskutyányi) radioaktív atommagnak a fele elbomlik. Ugyanannyi idő kell azonban ahhoz is, hogy a fél fele elbomoljon. És annak a fele elbomoljon. És annak a fele. És a végén ne maradjon semmi.) Ezen felül ott van a robbanásból visszamaradt hasadóanyag-maradvány is. Ezek rátapadnak a levegőben szálló porra. Vagy beoldódnak a levegőben található párába. A felhőkbe. De lehullhatnak a talajra is. Amire ráesik az eső. Ami bemossa a talajvízbe. A talajvízzel a legközelebbi folyóba szivárognak. Onnan a tengerbe kerülnek, vagy a vízzel együtt elpárolognak. És már kész is a radioaktív eső.

Nem káros, ha ez a víz közvetlenül vagy közvetetten az emberi szervezetbe kerül?

De, bizony káros. Mégpedig azért, mert a radioaktív izotópok sugároznak (ahogy arról már beszéltünk). Ezeknek a sugárzásoknak az emberi szervezetre gyakorolt hatása tök különböző. Függ attól, hogy a hozzáértők a görög ábécé melyik betűjével káromkodnak. Függ attól, hogy kívülről, vagy belülről ér-e ez a sugárzás. (Nem hinném, hogy ilyen gyakran előfordulna, de tudd, hogyha alfa sugárzó izotópot reggeliztél, jobb rövid, velős búcsúlevelet írni a családnak, mert olyan halálod lesz, hogy olyat még az ellenségeidnek sem kívánsz. Azaz harmadfokú égési sérüléseid lesznek. A belső szerveid belsejében. Ehhez képest a kannibalizmus még csak nem is kiakasztó. Egyébként jó étvágyat.)

Függ a sugárzás energiájától is. Mégpedig fordítottan. Azaz minél "erősebb" egy sugárzás, annál kevesebb kárt okoz. Papíron. De olyan úgysem lesz, hogy csak egy darab radioaktív maggal találkozol. Függ attól, hogy melyik sugárzás, melyik szervet támadja, vagy esetleg egész testet érő sugárzásba futsz bele.

Viszont a különböző sugárzások mögötti koncepció ugyanaz. Jön a sugárzás, eltalál téged, és a sejtjeidben - molekuláris szinten - ionizál. Sok sugárzás, sok ionizált, szétszakított, diszfunkcionáló molekulához; sok ionizált, szétszakított, diszfunkcionáló molekula pedig sejtszintű károsodáshoz vezet. Egy károsodott sejt az osztódás révén sok károsodott sejtté válik, és voilá, máris rákod van. Gratu... izé. Sajnálom.

Viccet félretéve: a biológiai hatások között meg kell különböztetni a determinisztikus (rövid távú) és a sztochasztikus (hosszú távú) hatásokat. A determinisztikus a küszöbdózis felett azonnal jelentkezik (pl. olyan nagyon radioaktív esőcsepp, hogy az éget, csökken a vérben a fehérvérsejtek és vörösvértestek száma) a sztochastikus meg az, ami csak később (évek, évtizedek múlva) esetleg jelentkezik (rák).

Hogy lehet védekezni ellene?

Úgy, hogy nem játszol ötévest, aki mindent a szájába vesz. Egyébként nem kell inni. Vagy bármit megenni, ami a radioaktív esővel szennyeződő földön termeltek. Szóval éljen soká a fényevés.

Egyébként ezt sem kell túldimenzionálni. Itt is minden a számoktól függ. Meg a sugárzás fajtájától, az izotópok aktivitásától (másodpercenként hány atommag bomlik el) a téged érő dózistól.

OMG olyan aktív az eső, hogy egyetlen cseppjétől azonnali égési sérülést szenvedsz? Hogy élnek még ezek? Ha ilyen eső esne az égből minden élőlény napokon, legfeljebb heteken belül meghalna. A fák is. A mezőn lévő növények is. Sőt, az emberek a házban is. A csecsemők is, még a szüleik perverz gondolat korában.

Milyen eljárással tisztítható ez a víz?

Mindenféle olyan modern, és bonyolult eljárással, amit ebben a könyvben nem használnak. Mert a középkorban sem volt ilyen, szóval fujj. Áram is kell hozzá, ami nagyon fujj.

Egyébként át kell préselni egy speciálisan erre gyártott gyantán, ami megköti a szerves anyagot, az oldott ionokat (ioncserélő gyantának hívják), meg úgy nagyjából mindent a vízmolekulákon kívül. És ha ezzel megvagy, akkor megihatod. Utána meg fosni fogsz tőle. Mert senki szervezete nem szereti az ioncserélt vizet.

Mennyire hatásos egy ólomból készült esernyő esős idő esetén?

Mint halottnak a csók, nagyjából. (Nem, a halottunk nem Hófehérke, nem fog feltámadni.) Ha esik a radioaktív eső, és te kinn sétálsz az utcán, vizes lesz a cipőd. Az a cipő bizony kontaminált (szennyezett). Az a cipő bizony radioaktív lesz, hacsak nem szuper modern víz és kosztaszító anyagból készült (Igen, létezik ilyen. Nyugodtan rá lehet keresni a lotusleaf-effectre), amit biztos nem gyártanak ebben a könyvben, mert fujjfujj technológia. Mindamellett a radioaktív vizes utcakővel érintkező nadrág is vizes lesz. (Az enyém legalábbis az szokott lenni esős időben. Éljen a kapilláris effektus!) Meg radioaktív.

Azt mondod, hogy ha ilyen eső esik, minden élőlény hamar kipusztul. Tegyük fel, hogy mégsem (mert hát a főhőseink is túlélték valahogyan), és van egy kis radioaktív esővel öntözött zöldségük. Megehetik ezeket a zöldségeket?

Meg. Talán még túl is élhetik egy darabig. De ehhez például azt is fel kell tételeznünk, hogy a növények túlélik az esőt magát. Meg attól is függ, melyik betűvel káromkodom; és milyen dózist kapnak tőle.

De ez is van olyan egészséges, mint az eső maga? Simán megnyerheted a mostani tinikönyvek kedvenc hatásvadász elemét (a rákot) tőle?

Valószínűleg még egészségesebb is. Ha azt vesszük, hogy a földön, talajban halmozódó radioaktív izotópokat is felveszi, mert a növények már csak ilyenek. Egy szóval: simán.

És ugyanez a helyzet azokkal az emberekkel is, akik azokat az embereket eszik meg, akik ilyen zöldségeket esznek?

A bioakkumuláció (tehát az élő szervezetben való halmozódás) elve mentén, ők is rákot fognak kapni, előbb vagy utóbb. Ezen nem segít a főzés.

Mennyi az esélye annak, hogy a radioaktivitástól a patkányok ember méretűre nőnek?

Jóval kevesebb, mint annak, hogy sugárbetegségben meghalnak.

Tehát a radioaktivitástól nem lehetünk szuperhősök? Most nagyot csalódtam!

Nem. A radioaktivitástól nem leszünk szuperhősök. Bocsi.

Térjünk át a gyógyszerekre. Főhősünk anyukája beteg, ezért is indul el Londiniumba, hogy felajánlja magát, ezzel megmentve anyucit. Azt mondja, majd kap gyógyszereket, és akkor jobban lesz. A könyv szerint csak a konyháknak jár áram. Milyen módszerekkel állítják elő a gyógyszereket áram nélkül, és miben különböznek ezek a gyógyszerek a mai kor gyógyszereitől?

Tűzön, üstben. Létezett kémia az áram előállítása előtt is. De valószínűleg sokban különböznek a mai kor gyógyszereitől. A kérdés az, hogyha ebben a könyvben megtagadnak mindent, ami a bombák előtti korhoz, meg a tudományhoz köthető, akkor ki a franc állítja elő ezeket? Vagy képeztek ilyen személyeket? Honnan szerzik be hozzá az alapanyagot? És a mellékanyagot. Honnan szedték össze a receptet hozzá? (A legtöbb gyógyszer pontos előállítási technológiája ugyanis titkos. És titkos alatt nem azt értem, hogy le van írva egy papírra, amit elzártak egy páncélszekrényben.)

További vélemény a könyvről?

Egyébként maga a világ nem teljesen elképzelhetetlen. Nekem a tudományos magyarázatok hiánya, illetve azok elkerülési módja volt az, ami kiverte a biztosítékot. Igen, megtagadjuk a nagy háború előtti tudomány színvonalát. Vissza a középkorba. Abba a középkorba, amiben nem is tudták, hogy van olyan, hogy radioaktivitás. Meg instabil izotópok. Egyáltalán, atomok vagy atommagok. Sugárbetegség. Rák. Megtagadjuk a tudományt, de érdekes módon tudjuk, hogy kell megfelelően használni és/vagy javítani az általa kitermelt eszközöket. Nem számolják a napokat, az éveket, de valahogy mégis mindenki tudja mennyi idős ő valójában. Meg tudnak pogány ünnepeket.

És oké, lehet azzal takarózni, hogy jajj, hát ez egy tiniregény, nem egy sci-fi, de nem. Az nem mentesít senkit az alól, hogy a világfelépítése egy az egyben faszság. És hogy mégcsak nem is foglalkozik vele, hogy legalább úgy tűnjön, mintha nem lenne az egész egy nagy faszság.

És még azon nem is dühöngtem, hogy "A főhősünk meg okos, olvasott, mindentudó lény, mégis minden olyan "tudományos" dolgot a Luca magyaráz el neki, mert neki fogalma sincs arról, mivel működik a vonat, amivel felutaznak Londiniumba. Jut eszembe, nekem sincs. Áram? Azt hol termelik? Nő az áramfán, vagy mi? Áramkörbe kötik egy krumplival? Szénnel? És azt hol bányásszák? Kik bányásszák?

És nem kell vegyésznek lenni, hogy ezeket a kérdéseket feltedd, ahogy kedves kérdezőm, Fummie is feltettette őket.

A válaszokat köszönöm bájos segédemnek!