A Könyvmolyképzőnél jelenik meg Fekete Judit Az őrület határán c. regénye. Ennek örömére a Blogturné Klub hét bloggere elmerül Kálmán Lili naplójában, hogy testközelből átélje a(z ex)marketinges lány hol szomorkás, hol kacagtató élményeit a munkanélküliségről.
Tartsatok velünk, ismerjétek meg a történetet!
Oldalszám: 192 oldal
Lili egy menő multinál dolgozik, és talpraesett marketingesként megszokta, hogy minden problémát gyorsan megold. Csakhogy egy nap behívják a tárgyalóba, és bizony, AZT a hírt közlik vele.
Munkanélküli lett.
Nincs mese, ideje új állás után nézni.
Fergeteges rodeó indul a magyar valóságban.
Elgondolkozik, legyen-e belőle aloe vera mlm ügynök, vagy elfuserált cukrász. Sofőr. Virágáruslány. Hallgasson-e a volt kollégára, aki felhívja a Nagy Ötlettel?
Várjon az igazira vagy vállaljon átmeneti munkát? Adja fel az álmait? És az elveit?
Miközben naplót ír, vagy épp lelkesen blogol, mellékesen várja a nagy Őt is, de főleg kicsiket talál.
Ám az Élet gyakran meglepőbb, mint gondolnánk…
A hol szomorkás, hol kacagtató történet üdítő színfoltja nemcsak a hazai könyvpiacnak, hanem lelket feltöltő olvasmány mindazoknak, akik épp hasonló cipőben járnak.
Huszonpár éven felül a munkakeresés senkinek nem újdonság. (Akinek meg mégis, az nagyon szerencsés ember.) Átrágni magunkat a rengeteg oldalnyi álláshirdetésen, önéletrajzot, motivációs levelet írni, interjúkra járni, várni a választ… kész rémálom. Sajnos nem csak a pályakezdő fiatalokat érinti. Rég elmúlt az a korszak, amikor egy ember lehúzhatott harminc évet ugyanazon a helyen, és örömmel mehetett utána nyugdíjba. Manapság már el is várják, hogy néhány év után váltson az ember, vagy legalább lépjen előre. Szerencsés esetben a munkaváltás zökkenőmentesen zajlik, felmondunk az egyiken, megyünk a másikhoz. Rosszabb esetben viszont nekünk mondanak fel, és akkor ott állunk tétlenül, nem tudva hirtelen, mihez is kezdjünk.
Így jár Kálmán Lili is, aki eddig egy jól menő cégnél dolgozott marketingesként. A kezdeti sokk után hamar összeszedi magát. Marketinges mindenhol kell, biztosan hamar talál majd állást. De nem így történik. A munkahelyi pszichológus javaslatára naplót kezd el írni, és ezt olvashatjuk mi.
Lili elég részletesen beszámol a napjairól. Aki volt már munkanélküli, pontosan tudja, milyenek ezek. Egy-egy állásinterjút leszámítva elég eseménytelenek. A könyv alapvetően nem hosszú, majdnem egy évet ölel fel, de természetesen nincs minden napról leírás. Sokszor csak pár sort kapunk. A könyv első felében főleg az állásinterjúk a legjobbak, azok adnak egy kis változatosságot. A legtöbb még szórakoztató is, a szokásos sablont sikerült egyedivé tennie. Viszont ez az egyhangúság valahol a negyedénél kezd unalmas lenni, és nagyjából a feléig így is haladunk, amikor bejön egy kis csavar. Lili blogot kezd el írni, leírja milyen tapasztalatokat szerzett az állásinterjúkon. Jönnek a látogatók, ő meg kilép az unalomból, végre feldobódik.
Mivel én is voltam már hasonló helyzetben, pontosan tudom, milyen érzés, és érdekes mód, olvasás közben elő is jött nálam. Lehet, csak azért, mert épp szabadságon vagyok. Értem, hogy azt akarta megmutatni, mennyire egyhangúak Lili napjai, csak az a baj, hogy így egy kicsit unalmas lett a történet is.
Az alapötlet amúgy nagyon tetszett, naplóregényből elég sok van, de ez valahogy egyedi azok között. Bár nagyon sokfajta blogszférában nem vagyok ismerős, de még nem találkoztam olyan oldallal, amilyen Lilié, és valóban nagyon jól jönne egy ilyen.
Mivel egy naplót olvasunk, a leírás is olyan, nincsenek szóvirágok vagy barokkos körmondatok. Akár lehetne belőle hangoskönyv is, mert pont olyan, mintha valaki élőben elmesélné a napjait. Karakterekből sem volt sok. A főszereplőn kívül talán Shulcz, a legjobb barátnő szerepelt legtöbbet, akivel nem igazán tudtam azonosulni. De még Lilivel sem, ahhoz képest, hogy már jártam az ő cipőjében. Lili nekem túlságosan nyafka volt, és borzasztóan válogatós. Értem én, hogy nem akar visszafelé lépni, kevesebb pénzért dolgozni, vagy rosszabb munkát végezni, mint előtte, de ha arról van szó, hogy holnap lesz-e mit enni, akkor ott nem igazán válogathat az ember. Ráadásul szerintem volt két olyan állás is, amivel semmi probléma nem lett volna, de mindenféle mondvacsinált indokkal visszautasította. Ha nem tetszik, még mindig felmondhat, kereshet másik állást, de legalább addig is lesz pénze. Tehát hiába akarták, hogy átérezzem Lili minden napját, nem mindig sikerült.
Összességében nem volt ez rossz, egyszer jól elszórakoztam rajta. Kezdeti próbálkozásnak meg dicséretes. Azoknak tudom ajánlani, akik szenvedtek már a munkanélküliség gyötrelmeiben hosszú hónapokon keresztül.
Kedvenc karakter:
Ami legjobban tetszett: maga az alapötlet
Ami nem tetszett: a könyv egyhangúsága
Értékelés: 3,5/5
Nyereményjáték
Mostani játékunk során a híres, ámde egykor munkanélküli hölgyeké lesz a főszerep.
Minden állomáson találtok egy leírást, mely alapján ki kell találnotok, kire gondoltunk, majd a nevét beírni a rafflecopter doboz megfelelő sorába. Ha az összes feladatot teljesítitek, megnyerhetitek Az őrület határán c. könyv három példányának egyikét.
Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz, a nyerteseknek pedig 72 óra áll rendelkezésükre válaszolni, ellenkező esetben újat sorsolunk.
A Született feleségek tévésorozat sztárja napjaink egyik legfelkapottabb színésznője, pedig neki is voltak mélypontjai. Ilyen volt például, amikor 1993-ban kirúgták a Thunder Alley című vígjátéksorozatból. Azóta persze karrierje szárnyra kapott, és Mrs Scavo szerepén kívül a Transamerica főszerepét is megkapta, amiért egy Golden Globe-ot is bezsebelhetett és egy Oscar jelöléssel gazdagodhatott.
A turné további állomásai:
09/20 Szembetűnő
09/22 Sorok Között
09/24 Zakkant olvas
09/25 Dreamworld
09/26 Deszy könyvajánlója
09/28 Bibliotheca Fummie
09/30 Könyvvilág
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése