Bibliotheca Fummie: Sarah Andersen: Puha Boldog Puffancs (Sarah's Scribbles-gyűjtemény 2.)

A Fumax kiadó jóvoltából hazánkban is megjelent a Sarah Andersen képregényeit tartalmazó második kötet, a Puha Boldog Puffancs. Ennek örömére a Blogturné Klub tíz bloggere hosszas könyvtapizást követően, figyelmen kívül hagyva a való világbeli kötelezettségeit, elmerült a fiatal felnőtt-lét ádáz érzelmi hullámvasútjának magasságait-mélységeit rejtő gyűjteményben.

Tartsatok velünk, ismerjétek meg a pulcsilopás ősi hagyományát, és vigyétek haza a kiadó által felajánlott könyv egy példányát.

Kiadó: Fumax

Oldalszám: 128 oldal

Fordító: Tót Barbara

Molyos adatlap

Itt a fürdőruha-szezon! Készítsd fel a strandoláshoz a tested! Dolgozz azon a hasfalon! Emeld meg a feneked!

… Őöö, vagy mégse. Felejtsd el, és légy inkább puffancs. Puha boldog puffancs!

A Sarah Andersen összegyűjtött képregényeit tartalmazó második kötet ott folytatódik, ahol az előző abbamaradt – vagyis összegömbölyödve egy kupac paplan alatt, figyelmen kívül hagyva a való világ kötelezettségeit. Ezek az új képregények és rajzokkal ellátott személyes jegyzetek a fiatal felnőtt-lét ádáz érzelmi hullámvasútjának magasságait-mélységeit követik: anyagi problémák, nyűglődések, a pulcsilopás rejtelmei, és egy otthonmaradós- pizzázós nap örömei. Mindenki a fedélzetre!

Sarah Andersen egy fiatal brooklyni képregényrajzoló és illusztrátor. Igazából menő és kiegyensúlyozott életet él. De tényleg.

Újra itt van Sarah Andersen, aki úgy tudja eltalálni milyen kínos és fárasztó lehet a felnőtt lét, hogy közben nevetünk azon, ami igaz. A második kötet nem sokkal másabb az elsőnél. Hasonló rövid kis képregények vannak összegyűjtve egymás után, mindegyik arra reflektál, milyen embernek lenni. Milyen, amikor csak haza szeretnénk menni, de ott kell lennünk egy társasági eseményen, milyen, amikor idegenekkel kell szóba állni, milyen nehéz reggelente felkelni és munkába menni, és milyen érzés nőnek lenni. Bizony, kedvenc karakterem, a méh megint felbukkan, nem is keveset szerepel, és természetesen néhány kedvenc képsorom is hozzá tartozik. A nyuszi, mint lelkiismeret hangja most nem volt főszerepben, de még így is nagyon jól szórakoztam.

Azt szeretem annyira Sarah képkockáiban, hogy mindenhol magamat látom, és ráismerek a mindennapjaimra. A lány a képeken pont olyan, mint én, vagy te, vagy bármelyik másik ember, mert a legtöbben küzdünk ilyen problémákkal. Viszont hiába mutatja be az egészet olyan világfájdalmasan és túldramatizálva, ahogy érezzük, mégis nevetünk rajta, mert tudjuk, hogy igaz, és hogy túlreagáljuk az egészet. Vagy tudjuk, hogy bizony, ez így van, és szimplán csak ezért vicces.

az egyik kedvencem :)

Amiben különbözik az első kötettől, hogy ennek a végében van két történet is, amit több oldalon keresztül mesél el. Láttam már másoknál, hogy nekik ez nem tetszett, én viszont pont ezt hiányoltam az elsőből. Egy átívelő szál, ami összeköti az egészet. Nem valami nagy dolog, épp csak egy-egy rövid szösszenet, de ezzel én már bőven elégedett vagyok. Pozitív, hogy Sarah-ról is megtudtunk pár személyes információt, és nem csak azt látjuk, hogy ő is pont olyan ember, mint mindenki más. Az egyik történetben (ami nekem jobban tetszett, mert hát mégiscsak macskák) elmeséli, hogyan szerette meg a macskákat. Annyira meg tudom érteni, mert annak ellenére, hogy néha nagyon lehet rájuk haragudni, mégiscsak imádnivaló kis szőrgombócok. A másik történet pedig arról szól, hogyan lett Sarah-ból ádáz pulcsitolvaj. Ez is aranyos történet.

A borítóban annyi az extra, hogy a lány pulcsija és a betűk simogathatóak, mert ilyen puha bevonat van rajtuk, és komolyan nagyon megnyugtató tud lenni, ha az ember simogatja. Pénteken kaptam kézhez a példányomat a Könyvfesztiválon, és egész délután simogattam, és egy fárasztó munkanap után nagyon jól esett. Majd még legalább három napig cipeltem magammal mindenhova, szegény a táskámban sínylődött és random időközönként elővettem, csak hogy simogathassam. A munkahelyemre is bevittem és csomó kollegámnak mondtam, hogy simogassa meg. Nem mindenki reagált úgy, ahogy én, de sokaknak tetszett. Ezúton is dicséret jár a kiadónak, hogy ezt kitalálta, és a nyomdának, hogy így kivitelezni tudta, mert mindezek után még mindig úgy néz ki a könyvem, mintha új volna, és még mindig nagyon jó simogatni.

Szóval még mindig imádom Sarah-t meg a képeit, és hirdetem az igét mindenfelé, hogy mindenki más is megismerje. Na meg várom a következő kötetet.

Megtetszett? Rendeld meg!

Kedvenc karakter: főszereplő, méh

Ami legjobban tetszett: :)

Ami nem tetszett:

Értékelés: 5/5

Nyereményjáték

A Puha Boldog Puffancsban jelentős szerep jut a macska- és pulcsilopásnak. És hát ki tudna ellenállni egy édes puffancsnak vagy puha, pasi illatú pulcsinak? Mi biztosan nem, úgyhogy mostani játékunkhoz eltulajdonítottunk néhány cicát és ruhadarabot.

A feladatotok egyszerű, az egyes állomásokon látható képek alapján találjátok ki hogy:

a) ki a pulcsi eredeti tulajdonosa (lehet filmes vagy könyves szereplő).

b) ki a macska eredeti gazdája (lehet könyves, filmes, valós - több gazdi esetén mindegy, melyiket írjátok).

Azok között, akik minden állomást teljesítenek, kisorsolunk egy, a kiadó által felajánlott Puha Boldog Puffancs c. képregényt.

Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.