Ann Aguirre: Razorland trilógia


Rendhagyó retró turnéval jelentkezünk. Észrevettük, szegény Ann Agiurre mennyire elhanyagolt, ezért szeretnénk felhívni rá a figyelmet. Augusztus 27 és szeptember 8 között öt blogger népszerűsíti a Razorland-trilógiát. Érdemes lesz minket követni, mert a sok meglepetés extra mellett nyerhettek is a Fumax kiadó jóvoltából.

Én már írtam a Razorland trilógia első, második és harmadik részéről is, úgyhogy értékelés helyett egy interjút hozok, méghozzá nem is akárkivel, hanem a harmadik rész fordítójával, Holló-Vaskó Péterrel. Felhívnám mindenki figyelmét, hogy a harmadik, azaz befejező kötetről van szó, tehát aki az első két kötetet nem olvasta, annak spoileres lehet!

Olvastad-e az első két kötetet, mielőtt te lettél volna a harmadik rész fordítója?
Nem – azelőtt elkerültük egymást a Menedékkel és a Helyőrséggel. Előbb vagy utóbb sorra kerültek volna, hiszen nem áll tőlem távol ez a zsáner (sőt!). Aztán amikor elkezdtem dolgozni a Fumaxnál, Vladi már az első nap elém állt, és azt mondta: „Mivel most mindenki elfoglalt a kiadónál és nem igazán van időnk még téged betanítgatni, itt ez a könyv, készíts egy próbafordítást az első pár oldalból, aztán ha jó hozzá a stílusod, fordítsd le.”. Hú, mekkora öröm volt! Persze igyekeztem a lehető legjobbra készíteni – úgy, hogy semmit sem tudtam az előzménykötetekről, így a neveket például meghagytam az angol eredetijükben. Mivel bevált a stílusom a kötethez, végül valóban én is fordítottam le az egészet, természetesen csak az után, hogy elolvastam, majd alaposan végigtanulmányoztam az első két részt.

Mennyiben volt más átvenni valaki más fordítását, mintha te álltál volna neki a kezdetektől? Nehezebb volt? Volt, amit máshogy fordítottál volna, de ragaszkodnod kellett a fordításhoz?
Nagyon szokatlan érzés volt. Korábban mindig úgy fordítottam, hogy nekem kellett a terminológiát is megalkotni, a különleges szavakra, fogalmakra magyar párt találni. Itt pedig egy kész világot kaptam, már létező, ismert nevekkel, meghatározott fogalomkészlettel… Ráadásul az előző kötetek fordítói, Benes Attila és Gálla Nóra mindketten szuper munkát végeztek, élvezetes, jó magyar szöveg született nekik köszönhetően, bár érezhetően teljesen más megközelítéssel dolgoztak – Ati az akcióra, a pergő, gyors mondatokra helyezte a hangsúlyt, míg Nóra sokkal inkább leírásszerű, reflektív szöveget hozott létre. Természetesen hozzáállásukat a sztori is indokolta. Eleinte tartottam attól, hogy nem fogom tudni megütni a mércét, amit ők ketten felállítottak, de az olvasói visszajelzések alapján nem kellett volna annyira félnem.
Voltak dolgok, amiket tudtomon kívül már a próbafordításban is ugyanúgy fordítottam, pl. a korcsokat én is korcsnak kereszteltem el, de ha választhatok, én sok névvel máshogy bántam volna. Tegan és Pikk nyilván maradt volna, de pl. Hosszúpuskát én vagy meghagytam volna eredetiben (mint ahogy Oaksékkal történt), vagy mindenki más nevét is lefordítottam volna, hogy egységes legyen.
Végső soron nagyon érdekes tapasztalat volt így fordítani – nem mondom, hogy ideális, mert sok mindenre figyelni kell, ami amúgy magától jönne, de szerencsére a Razorland-trilógia nem hemzseg a különböző tudományos és/vagy áltudományos szövegektől, így túlságosan nehéz dolgom azért nem volt.

Milyen nehézségeid akadtak fordítás közben, esetleg volt-e valami olyan dolog, ami komolyabb odafigyelést vagy kutatómunkát igényelt?
A Horda tulajdonképpen egy nagy hadjáratot mesél el, szabályos sereg-sereg elleni összecsapásokkal, utánpótlási vonalakkal, felszerelési nehézségekkel, mindezt egy nagyjából XVIII-XIX század fordulójának megfelelő technológiai szinten. Utána kellett néznem a korabeli fegyver-elnevezéseknek (pl. létezhet-e karabély, vagy írjunk puskát? Milyen páncélt visel, akiről az írónő annyit ír, hogy páncél van rajta, fémet, bőrt? stb.), hadászati szakkifejezéseknek, gyógyászati kellékeknek is. De közben nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy ez egy posztapokaliptikus világ – ennek a zsánernek megint csak megvan a maga jellemző szóhasználata, stílusa, amit tiszteletben kell tartani. Sőt, megvannak a sajátos tárgyak, eszközök is – ebben nagy segítséget jelentett többek között a Fallout – New Vegas, ami szintén egy posztapokaliptikus Észak-Amerikában játszódik, a vizualitás és a gyakran szedett-vedett felszerelések (amiket mind Oaks mama, mind Edmund nem egyszer még a Soldier-tavi katonáknál is megfigyel) leírásához és elképzeléséhez elsőrangú segítséget jelentett.

Nem tervezitek, hogy kiadjátok a sorozat kiegészítő köteteit?
Időről időre felbuzog bennünk a lelkesedés – hiába na, szeretjük Ann Aguirre műveit! – és olyankor mindig felmerül, hogy a Razorland-extrákkal is foglalkoznánk. Azonban mivel a sorozat fogyási számai egyelőre elmaradnak a várttól, ezek megjelentetése jelenleg marad vágyálom a részünkről.

Melyik a kedvenc részed a trilógiából, esetleg van-e kedvenc karaktered?
Én a legjobban a Menedéket szerettem a trilógiából, abból is azt a részt, amikor <spoiler alert!> Fakó felkíséri a felszínre Pikket. Szuper, hogy Aguirre mikre nem gondolt: a szemet bántó napfény, Pikk első napfelkeltéje, az első falat gyümölcs, amit eszik – nagyon megkapóan megírt részek ezek, nagyon aranyos, ahogy a lány felfedezi magának a világot, és szívbe markoló a gondolat, hogy ennyire alapvető dolgok nélkül élt. Mennyire sivár volt az élete addig!
A kedvenc szereplőm talán Thornton a Hordából. Egy férfi, aki a legkeményebb döntést is meghozza, mindent feláldoz, amit ember adni tud. Acélkeménynek tűnik, de ennek a szereplőnek szó szerint lelke van. Az ilyen karakterek miatt van a Razorland-trilógiának igazi, elsöprő mélysége szerintem.

Köszönöm az interjút!

A trilógiát megrendelheted itt.

Nyereményjáték

A Razorland Korcsai tulajdonképpen zombinak is nevezhetőek. Összegyűjtöttünk nektek olyan szereplőket és írókat, akiknek köze van ehhez a témához, nincs más dolgotok, mint az ő nevüket beírni a rafflecopter megfelelő sorába. Három szerencsés nyertes pedig gazdagabb lesz egy-egy Menedék példánnyal a Fumax kiadó felajánlásából.

A mai karakter:
St. Louis lehíresebb halottkeltője és vámpírvadásza, más néven a Hóhér. Ha vámpír vagy, és valami szabályszegésen kaptak, jobb, ha menekülsz, mert biztosan nem akarsz vele találkozni.

a Rafflecopter giveaway


A turné további állomásai:
08. 27. Bibliotheca Fummie
09. 06. Dreamworld

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése