Bibliotheca Fummie: Salla Simukka: Hófehér (Hófehér 2.)

Salla Simukka írónő egy különleges lányt ismertetett velünk a Vérvörös című debütáló könyvében. Lumikki élete a tragikus bál után folytatódik, de most új helyszínen követhetjük nyomon a lány izgalmas kalandjait. Lumikki Prágában próbálja kipihenni magát a veszélyes drog és pénzmosási ügylet után, ám nem számít arra, hogy felbukkan Prága utcáin egy olyan személy, aki fura helyzetbe kényszeríti a lányt, akinek újra szembe kell néznie a legnagyobb félelmeivel és egy titokzatos csoporttal is.

Tarts velünk, kiránduljunk együtt Prágában és kövessük a nyomokat Lumikkivel. A turné végén az Athenaum Kiadótól a tiéd lehet 3 példány a Hófehér című izgalmas könyvből.

Kiadó: Athenaeum

Oldalszám: 240 oldal

Fordító: Panka Zsóka

Molyos adatlap

Hófehérke mindig és mindenütt belecsöppen valami elvadult kaland közepébe. Váratlanul. Kéretlenül. Most éppen Prágába vezeti a jó (vagy a rossz?) sorsa a bátor és találékony finn tinédzsert. Aki végigizgulta Salla Simukka írónő krimitrilógiájának páratlanul fordulatos és körömrágcsálósan izgalmas első kötetét, a Vérvöröst, az már tudja: ahol a Lumikki (magyarul Hófehérke) névre hallgató különös leányzó megjelenik, ott egyszerűen elszabadul a pokol. És erről ő általában a legkevésbé sem tehet… Ezúttal a média világának sötét manipulációja és egy veszélyes szekta lesz a főhősnő ellenfele, akit egy vérfagyasztó bérgyilkos űz erdőn-mezőn, metrószerelvényeken és turistahegyeken át. Ráadásul egy „áltestvérrel" és saját homályos gyerekkori élményeivel is meg kell birkóznia. Az akciófilmbe illő jelenetekben bővelkedő, mozgalmas krimi még hagy jó néhány megoldatlan rejtélyt a következő kötetre is. Várjuk csak meg a végét!

Lumikki ezúttal Finnország helyett Prágában keveredik bele egy rejtélyes ügybe, persze megint önhibáján kívül. Találkozik féltestvérével, akinek a létezéséről eddig nem is tudott, és egy egészen érdekes szektával. Amikor egyre több furcsa dolog derül ki, Lumikki nem hagyhatja annyiban a dolgot, és segíteni akar nővérén, ki kell bogoznia a csomókat.

Amikor megtudtam, hogy ebben a kötetben elhagyjuk szeretett Finnország földjét, kicsit csalódott voltam, mert annyira szerettem volna még többet látni belőle. De aztán a Hófehért olvasva rájöttem, hogy Prága is lehet olyan szép, mint Tampere. Jó, elfogult vagyok az északiakkal szemben, de azért Prágába is jó lenne egyszer eljutni. Élveztem, ahogy leírja a nevezetességeket, a turisták tömegét, a szobrok kidolgozottságát. Kedvencem a temető volt (jellemzően), és mondjuk azt eddig is tudtam, hogy szeretnék egyszer eljutni Prágába, de arra csak most jöttem rá, mennyi mindent kell látnom ott.

Lumikki ebben a kötetben is szimpatikus volt, bár még mindig kicsit furcsa, tizenhat éves létére mennyire benne van a nyomozásokban. Talpraesett is, bár ez ennél több. Ebben a kötetben helyenként már olyan volt, mint egy akciófilm főszereplője, és számomra ez néha már kicsit sok volt.

Lenka, Lumikki állítólagos testvére huszonéves létére eléggé szerencsétlen volt. Persze, meghalt az anyja, és befogadták ezek a fura emberek, akik mindenfélét mondtak neki, és biztosan nem könnyű neki, de azért nehezen tudom elviselni a növény-szintű embereket, és Lenka elég növény volt. Időnként kreatív megoldásokkal, de ez nem javít a helyzetén. Viszont Jiři karaktere tetszett. Az oknyomozó újságírás amúgy is egy elég érdekes dolog, és úgy tűnik, Jiřinek jól megy. Legalábbis az elején. De szimpatikus karakter volt, és sok összefüggést ő sem látott át, de ezért nem tudom hibáztatni. Viszont annyi más dologra rájött, és azért elég okosnak tűnt.

A cselekmény sokkal pörgősebbnek tűnt az első részénél. Végre kiléptünk a tinik korosztályából, és komolyabb dologba vetettük magunkat. Jó, azért a maffia sem volt kutya, de itt legalább nem három buta tizenéves próbált segíteni a használhatatlan ötleteivel. Lehet, hogy azért tűnt akciódúsabbnak, mert ahelyett, hogy egy szobában ötletleteltek volna a szereplők, végigjártuk Prága nevezetességeit, leginkább futva. De ez mindenképpen a regény előnyére vált. Meg az is, hogy végre még többet tudunk meg Lumikki múltjáról. Korábban is pedzegetve volt az előző kapcsolata, de most valahogy teljesebbnek érzem a karakterét, hogy azt is megtudtuk, ki volt a lány, és mi történt közöttük. Akiket érdekel az LMBT téma, azoknak mindenképpen ajánlom, mert erről is van benne szó.

Maga a krimi szál is jobban tetszett, elég érdekes lett a végére, még akkor is, ha könnyen kitalálható. A vége pedig legalább olyan körömrágósra sikerült, mint az első résznél. De mégis valami hiányzott nekem. A könyv izgalmas, érdekes, jól meg van írva, és mégsem tud elkapni, még mindig. Hiányzik belőle az a plusz, amitől teljesen a könyv világába merülök. Nem tudom, miért van ez, de remélem, a harmadik részben már meglesz.

Akiknek tetszett az első rész, azoknak mindenképpen ajánlom ezt is, valamint azoknak, akiket érdekel Prága, mert tényleg elég részletes leírást kapunk a városról.

Megtetszett? Rendeld meg!

Kedvenc karakter: Lumikki

Ami legjobban tetszett: Prága, Lumikki emlékei

Ami nem tetszett:

Értékelés: 4/5

Idézetek

„I’m only happy when it rains.”

„Az emberek hősökre vágynak. Olyan történeteket szeretnének látni, hallani és olvasni, amelyekben a jó legyőzi a rosszat, Dávid Góliátot, Jézus a Sátánt, a kis hobbitok a hatalmas Szauront. Szeretnék átélni, hogy a hős legyőzi a legyőzhetetlent, megöli a megölhetetlen, elpusztítja a halhatatlant. Olyan történetekre szomjaznak, amelyekben a lehetetlen lehetségessé válik a rettenthetetlen, igazságos hős tettei nyomán.”

„Miért is kell felkelnie, amikor az álom világa annyival szebbnek és kellemesebbnek tűnt?”

„A titkoknak van egy olyan fontos tulajdonságuk, hogy megszűnnek titkok lenni, ha elmondjuk őket másoknak is. A titok szent és sérthetetlen. Egy titkot nem szabad olyasmivel beszennyezni, hogy elmondjuk valakinek, aki nem érti meg.”

„Az angyal fáradtan a kezére hatotta a fejét. A bal szárnyából hiányzott egy jókora darab, a szeme pedig úgy nézett ki, mintha évszázadokon keresztül hatalmas, fekete könnyeket sírt volna. Akár egy védő angyal, akit keserves önvád marcangol, amiért kudarcot vallott a rábízott feladattal. Az elvadult borostyán úgy tekeredett a lába köré, mintha megkötözték volna. Törött szárnyával nem képes többé az égbe emelkedni. Örök földi létre van kárhoztatva, arra, hogy fekete könnyeket sírva keseregjen a kudarca fölött.”

„A sóvárgással nehéz együtt élni. Az ugyanis nem kér engedélyt. Nem nézi az időt és a helyet. Mert végtelen és követelőző, mohó és önző. Hol elhomályosítja a gondolatokat, hol túlságosan is élessé, fényessé teszi őket. A sóvárgás elárulja, hogy feltétel nélkül megadjuk magunkat.”

„De vajon a gyerekek megismerhetik-e egyáltalán a szüleiket? Úgy igazán, a legbelsőbb énjüket is? Hisz valójában csak egy kis darabkát, csak egy kis részletet látnak belőlük. Nem tudhatják, hogy milyenek voltak a szüleik gyerekként, hogy miről álmodoztak tinédzser korukban. Még akkor sem, ha a szüleik meséltek nekik erről, mert ezeket a történeteket mindig befolyásolja az a tény, hogy maguk a szülők mesélik el őket a gyerekeiknek.”

„Mindennek megvan a maga ideje. Még a mosolygásnak is.”

Nyereményjáték

Lumikki a Hófehér című könyvben Prágában barangol. Ez a különleges város sok szép helyszínt rejt, amik a könyvben is fontos szerepet játszanak. Lumikki és a regény másik főszereplője különböző helyszíneken találkoznak és bizony néha menekülni is kényszerülnek. A te feladatod lesz azonosítani a képek és a kis leírások alapján a helyszíneket, majd ezek segítségével feltérképezni a várost és Lumikki útvonalát. Ha ügyes vagy és jól (fel)ismered Prágát megnyerheted az Athenaeum Kiadó által felajánlott 3 db Hófehér regényt.