A Könyvmolyképző
Kiadó jóvoltából hamarosan megjelenik Stephanie Perkins Lola és a szomszéd srác
című regénye. Ennek örömére a Blogturné Klub kilenc bloggere egy blogturné
keretein belül bemutatja Lola bohókás életét! 2014. május 26-tól minden másnap
egy-egy blogger teszi közzé a véleményét a könyvről, illetve rengeteg, a
történethez kapcsolódó érdekességgel is találkozhattok majd, ha velünk
tartotok. Érdemes követni a turnét, ugyanis nem csak plusz információkat
tudhattok meg a könyvről és szereplőiről, de ahogyan az lenni szokott,
nyerhettek is!
Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalszám: 336 oldal
Fordító: Komáromy
Rudolf
Lola Nolan, a szárnypróbálgató divattervező
nem híve a divatkövetésnek. Ő jelmezeket alkot. Minél ütősebb a szerelése –
minél sziporkázóbb, furább és vadabb –, annál jobb. De bármennyire hajmeresztő
is a stílusa, Lola imádja a szüleit, tűzbe menne a barátnőjéért, és merész
terveket szövöget a jövőről. Szóval minden tök tuti (a dögös rocker fiúját is
beleértve), amíg vissza nem költöznek a környékre a rémes Bell ikrek: Calliope
és Cricket.
Miután Cricket – a tehetséges feltaláló –, ikernővére
árnyékából kilépve, ismét része lesz Lola életének, a lány rákényszerül, hogy
végre tudomásul vegye az érzéseket, amiket időtlen idők óta táplál a szomszéd
srác iránt.
Ugyan az Anna és
a francia csókról nem írtam, de mivel nem függnek össze, és lényegében erről is
ugyanazt tudom elmondani, ezért nem is fogok írni róla. Tetszett az a könyv, bár
nem váltja meg a világot, de nem is akarja, és szerintem nagyon aranyos volt,
úgyhogy belevágtam a Lola és a szomszéd srácba, és nem csalódtam.
Lola egy aranyos
lány. Tetszik a stílusa, hogy mindig másmilyen, sokszor maga készíti, alakítja
át a ruháit, változékony és kreatív. Érdekes, valahogy nem szoktam szeretni az
ilyen lányokat, de Lolát nagyon kedveltem. Imádtam azt is, hogy két apukája
van, és nagyon pozitívnak tartom, ahogy elmagyarázta a melegek kapcsolatát,
mert sokan sajnos nem értik teljesen, és így legalább megismerkedhetnek a
dologgal. Cukrászként külön pluszpontot ítélek oda nekik a pitézőért, mert
nagyon jó ötletnek találom.
Max stílusa
közel áll hozzám, hasonló zenét hallgatok, mint amilyet ő játszik, és
alapvetően tetszik az életszemlélete, meg amit csinál. Mégsem tudtam
megszeretni. Nem is utáltam az elején, de nem volt benne semmi különleges,
amitől belopta volna magát a szívembe. Aztán a könyv közepénél csinált valami
olyasmit, amivel sikerült minden addig megszerzett szimpátiáját elvesztenie
velem szemben.
Cricket aranyos
volt, de ő sem lett a szívem csücske. Jó, hogy ilyen kis műszaki kocka volt meg
nagyon magas, mert még csak nem is akarták Étienne-hez hasonlóvá tenni, meg ezt
a típust is elfogadom. Nem vagyok túl válogatós, ha valakiben legalább egy
szimpatikus tulajdonság van, akkor tudok vele szimpatizálni. Már amennyiben nem
egy hatalmas idióta. Szerencsére Cricket csak néha az, de ez megbocsátható.
A történet pont
azért tetszett, amiért oda voltam az első részért is. Nagyon szeretem az ilyen
barátságból kinövő szerelmeket, mert magam is átéltem párszor az ilyet, úgyhogy
ezt át tudom érezni. Az ilyen villámcsapásszerű beleesést sosem tartottam
hitelesnek, mert olyan nincs, hogy valakit meglátsz, két nappal később pedig ő
az életed szerelme. Szóval a szerelmi részét nagyon hitelesnek tartom, meg
ahogy mindkettő fél ott szerencsétlenkedik, mert ez tényleg így szokott
működni. Szenvednek mindketten, mire valami összejön a dologból. Vagy össze se
jön semmi.
Most nem kaptunk
gyönyörű leírásokat Párizsról, mert nem hagytuk el Lola szülővárosát, de ez nem
is baj. Itt Lola és Cricket kapcsolatán volt a hangsúly, és nagyon szerettem
azokat az apró jeleneteket, amik visszarepítettek minket a fiatalok
gyerekkorába. Ettől éreztem, hogy ők tényleg kötőnek egymáshoz.
Cricket nővérét
utáltam természetesen, az viszont tetszett, hogy profi műkorcsolyázó, kár, hogy
ebből nem láttunk többet, mert szívesen elolvasgattam volna még erről. Viszont
jelen volt Anna és Étienne. Jaj, imádom őket, főleg Étienne-t. Annak ellenére,
hogy kicsit elnyálasodott, azért még megmaradt önmagának, még mindig nagyon
vicces tud lenni, és nem lehet nem szeretni. Annyira aranyosak együtt Annával.
És akik még ilyenek, az Andy és Nathan. Jó szülők, és egy-egy megszólalásuktól
a földön fetrengtem a röhögéstől.
Ugyan az Anna és
a francia csók egy hajszálnyival jobban tetszett, azért ebben a könyvben is
megvan minden, ami abban. Nem akar több lenni annál, ami, egy délutáni
kikapcsolódásnak tökéletesen alkalmas. Akinek tetszett az első rész, annak
bátran merem ajánlani, nem fog csalódni.
Kedvenc karakter:
Cricket
Ami legjobban
tetszett: Lola ruhái
Ami
nem tetszett: az egyik jelenet, ahol Andy irányítani próbálta Lola kapcsolatait
Értékelés: 4/5
Sütőtökös
pite
Andy pitéket süt, és ez nagyon
szimpatikus volt benne, mert én imádom a pitéket, sütni is, enni is. Van egy
jelenet, ahol rendületlenül sütnek mindenféle fajtát, az egyik a sütőtökös
pite, ilyet pedig már én is csináltam korábban, úgyhogy összefutott a nyál a
számban, ha csak rágondoltam. Ugyan recept nem volt a könyvben, de azért én
megosztanám veletek a saját receptemet. A tésztát még a tanárom diktálta le
nekem, úgyhogy ez egy igazi cukrászrecept. A töltelék pedig innen származik,
amibe egy kicsit belepiszkáltam az itthoni hozzávalók meg a saját ízlésem
szerint.
Tészta:
30 dkg liszt
20 dkg margarin
10 dkg porcukor
1 tojássárgája
1 citrom reszelt héja
vaníliás cukor
Töltelék:
50 dkg sütőtök
18 dkg kristálycukor
2 tojás
0,8 dl tejszín
1 teáskanál őrölt fahéj
1 teáskanál őrölt szegfűszeg
1 teáskanál őrölt gyömbér
A lisztbe belemorzsoljuk a hideg
margarint, hozzáadjuk a porcukrot, tojássárgáját, citroméjat és vaníliás
cukrot, és gyors mozdulatokkal összegyúrjuk. Eleinte nem akar összeállni, de
legyünk kitartóak, és meglesz az eredménye. Viszont nem szabad túl sokáig
gyúrni, mert akkor kizsírosodik. Csináljunk a tésztából egy laposabb
téglatestet, és 30-40 percig pihentessük a hűtőben.
A tököt megpucoljuk, felvágjuk
apró darabokra, 180-200 fokon megsütjük. Kihűlés után villával nyomkodjuk
össze, és keverjük össze a többi hozzávalóval. Eléggé folyós lesz.
A tésztát nyújtsuk ki, és tegyük
egy kivajazott pite- vagy tortaformába. Egy tipp: ha a tésztát letakarjuk
sütőpapírral, és szárazbabot vagy lencsét szórunk rá, akkor nem fog
felpúposodni a sütőben. 180 fokon süssük, amíg a széle halványan el nem kezd
barnulni. Vegyük ki belőle a babot, majd öntsük bele a tölteléket, és süssük,
amíg szép aranybarna nem lesz a tészta.
Ajánlatos egy éjszakát
pihentetni sütés után, mert akkor megpuhul a tészta, és nem törik majd annyira.
Nyereményjáték
A Blogturné Klub 9 bloggere,
május 26-tól minden másnap értékelések, extrák segítségével mutatja be az
olvasóknak Stephanie Perkins legújabb magyarul megjelenő történetét.
A Könyvmolyképző Kiadónak
köszönhetően a blogturné végén 3 példány Lola és a szomszédsrác könyvet
sorsolunk ki.
Facebook Like játék: A Blogturné
Klub és a Könyvmolyképző Kiadó Facebook oldalait kell kedvelned, és a
nyereménydobozban kitölteni a megfelelő mezőket (vagyis az I'm a Fan gombra
kattints), hogy részt vehess a sorsolásban!
A kiadó csak Magyarország
területére postáz.
A nyerteseket kérjük, hogy 72
órán belül vegyék fel a kapcsolatot velünk, utána új nyertest sorsolunk.
A
turné további résztvevői:
05/26 Angelika blogja
05/28 Kristina blogja
05/30 Kelly Lupi olvas
06/01 Dreamworld
06/03 Deszy könyvajánlója
06/05 MFKata gondolatai
06/07 Media Addict
06/09 Nem harap a…
06/11 Bibliotheca Fummie
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése