Könyvmolyképző bolt megnyitó

A könyvfesztiválon megtudhattuk, hogy a Könyvmolyképző kiadó nagy fába vágja a fejszéjét, és ők is könyvesboltot nyitnak, hogy a kiadó olvasóinak végre legyen egy helyük, ahol otthon érzik magukat. Legalábbis a pestieknek mindenképp.

Árnyvadász szekció

A bolt megnyitójára május hatodikán került sor, a Wesendben lévő régi Ulpius boltot vették meg, úgyhogy négy előtt már ott gyülekezett a tömeg a bejárat előtt. Vagyis csak a bennfentesek, a kiadó munkatársai, a sajtótól jött emberek és persze a bloggerek. Ki is alakult egy rögtönzött Blogturné Klub összejövetel, és nem is tudom, mikor voltunk egyszerre ennyien egy helyen a csapatból. Amikor mindenki betódult, Ildikó köszöntött mindenkit, elmondta hol is vagyunk és miért, beszélt a boltról és a jövőbeni tervekről is. Az biztos, hogy egy boltnál nem állnak meg, és több helyet is szeretnének Pesten, és vidéken is, elsősorban Szegeden, a kiadó székhelyén. A rövid felvezető után kérdéseket tettek fel, amiből sokat nem hallottam, de ekkor már nem is arra figyeltem, hanem épp a drágaszágokra csorgattam a nyálam, és felmértem a készletet. Tök jó volt látni, hogy az összes (vagy legalábbis majdnem az összes, a Mennyei Tűz Városát speciel nem találunk) könymolyképzős könyv egy helyen van, azt hiszem, ilyennek még sosem voltam a szemtanúja. Ráadásul nem is gondoltam volna, hogy ennyi van belőlük, megtöltöttek egy egész boltot, és azért ez lenyűgöző. Az meg külön öröm volt, hogy nem csak a kiadó könyvei voltak megtalálhatóak, hanem számos másik is. Az első, amit felfedeztem megérkezésem pillanatában az Tolkien volt (mi más) a kirakatban, úgyhogy itt már elkönyveltem magamban, hogy ez egy rossz hely nem lehet. Egyértelműen semmi sem lehet rossz hely, ahol lehet Tolkient kapni.

Miután megvolt a felvezetés, mindenki megrohamozta az asztalt, ahol mindenféle finomságokat lehetett kóstolni, én ezt a kört kihagytam, mivel arrafelé tömeg volt, inkább Ramival rávetettük magunkat a zsákbamacskákra, mert imádjuk őket, csak sose jövünk rá, mi micsoda, főleg, amióta Deszy meg Tibi írják a szöveget hozzá (bocs, srácok :D). Sikerült több emberrel is szóba elegyednem, bár leginkább ismerősökkel, valamint Deszy is letámadott minket egy interjú erejéig.

Még a plafonról is könyvek lógnak

Öt előtt megkaptuk az ajándékszatyrot (Egy tök jó papírzacskót kaptunk benne pedig: egy törzsvásárlói kártyát, a Ropi naplója és az Opposition beleolvasót, valamint a Ropi naplójának első részét és a filmesborítós Csontvárost. Ennek az utóbbinak örültem a legjobban, mert nagyon tetszik, és gondolkoztam rajta, hogy megveszem, de nem akartam, hogy két példányom legyen, de így most mégiscsak van.) Majd öt után benyomult a tömeg, aztán alig lehetett mozdulni. Ildikó megint tartott egy kis beszédet, amiből semmit nem hallottam, de igazából ekkor már el voltam foglalva az ajándékaimmal, úgyhogy azt se mondhatnám, hogy nagyon figyeltem. Olyan sokan voltak, hogy alig lehetett levegőt kapni, úgyhogy úgy döntöttünk, inkább kimegyünk enni egy fagyit. Végül a mekinél kötöttünk ki, és miután háromszor átcipekedtünk egyik asztaltól a másikig (két táskával és a fagyival), egymást túlkiabálva próbáltunk beszélgetni (és működött).

Zsákbamacskák

Később visszamentünk a bolthoz, ahol már jóval kevesebben lézengtek, és láttuk Beát, akivel sikerült pár szót váltani, meg Kamper Gergőt is letámadtuk még egy aláírással, ha már volt szép új Csontvárosunk. Valamint kaptam egy ígéretet arra, hogy legközelebb aláírja nekem a kimaradt Bane krónikáimat, amiket még nem szignózott. Ha nincs ló… - mondta Gergő, de megnyugtattam, hogy nagyon örülök neki is, és Cassandra Clare egyébként sem rajzolna nekem Magnust.

Majdnem zárásig maradtunk, Deszyvel ketten voltunk a legkitartóbbak, mint mindig. Sikerült elbeszélgetni az időt, és végül nem vettem zsákbamacskát, de már fenem a fogam néhányra, úgyhogy ha legközelebb arra járok, lehet, hogy nem tudok majd ellenállni a kísértésnek.

A második legjobb dolog ebben a napban az volt, hogy így összehozta a társaságot. Szinte már jobb is volt, mint maga a bolt, de hát ha a bolt nem lenne, a társaság sem gyűlt volna össze ilyen szépen. Nagyon örülök a boltnak, mert nem csak a könyveket hozta el nekünk, hanem egy jó társaságot is összeverbuvált.