Kiadó: Agave
Oldalszám: 306
Fordító: Farkas
Veronika
Rose és Lissa nemrég kerültek vissza a Szent Vlagyimir Akadémiára, és az első rész után viszonylag nyugodtan folytatják a tanévet. Rose éppen egy fontos vizsgán esne át, amikor észreveszik, hogy egy striga csapat támadt egy királyi moracsaládra. A dolog szokatlansága megrémíti az egész vámpírtársadalmat. A karácsonyi szünetre az Akadémia tanulói a hegyekbe mennek egy mora síparadicsomba, hogy biztonságban legyenek, de a veszély ettől még nem szűnik meg.
Egyszerűen
imádom Richelle Meadet, azt, ahogyan ír, ahogy bemutatja a dolgokat, és ahogy
be tud szippantani a világába úgy, hogy a könyvön kívül ne érdekeljen semmi
más.
Szeretem őt,
mert megalkotott egy olyan főhősnőt, aki a YA világgal szembemenve nem nyafogós
hisztizik, hanem cselekszik, odateszi magát, ha kell, és végül is azt csinálja,
amire tanították. Rose szereti a barátnőjét, aki számára az első lesz mindig,
nem számít, mi történik. Harcol és küzd, amíg csak lehet, akkor is, ha nincs a
toppon, azt teszi, amit helyesnek vél, okos, és még remek humora is van.
Emellett pedig fejlődik, tanul, nem ragad le egy tizenhét éves szintjén. De
azért mégis egy szerelmes tini, ez pedig időnként előjön. Ettől lesz ő olyan
hús-vér ember, hogy szinte látom magam előtt.
Szeretem
Richelle-t, mert megalkotta Dmitrijt. Nem lesz a kedvenc férfi karakterem, de
szeretem őt. Az antiszociális orosz isten, akiről kiderül, hogy annyira nem is
antiszociális, és még beszélni is tud. Szeretem a higgadtságáért, a józan
eszéért, a keménységéért, a kevés szellemes megjegyzéséért, és azért, mert tud
gyengéd is lenni. Sajnos ebben a versenyben nálam nem tud első lenni, mert én
már olvastam ezt a sorozatot, és tudom, hogy itt van Adrian.
Adrianért
különösen szeretem Richelle-t. Nem véletlenül van fenn Adrian azon a nem is
olyan hosszú képzeletbeli listán, amin a könyvbeli kedvenc férfikaraktereimet
veszem sorra. Sok fiú van, akit szeretek, több fiú, mint lány, de arra a
listára nem kerülhet fel mindenki, és kemények a feltételek. Amikor először
olvastam, nem tudtam, hányadán álljak vele, nem ismertem a céljait, de egyből
megszerettem. Az se érdekelt volna, ha nevetve égeti fel a világot, akkor is
szerettem volna (sőt, talán még jobban, imádom a gonosz karaktereket). Elsőre
sokáig fej-fej mellett haladtak Dmitrijjel, mert bár teljesen más személyiségük
van, mind a kettejüket lehet szeretni, főleg, ha Rose fejében vagyunk. Aztán
valami miatt (amit még nem fogok elmondani) végül Adrian mellé tettem le a
voksom, mert hiába is tagadjuk, mégiscsak ő A
pasi ebben a történetben. Akkor is, ha Rose Gyimkába van belezúgva. Ha
valakinek jó a humora, már félig nyert ügye van nálam. Ha e mellé még
lehengerlő a stílusa, már semmit nem kell csinálnia. Ha jól is néz ki, és olyan
képességekkel rendelkezik, mint Adrian, az meg már csak hab a tortán. Imádom őt
a szarkasztikus humora, a képességei miatt, és azért, mert végül is, ő is csak
jót akar, akármit mondjon is. De nem ettől került fel a listámra, ez még
önmagában kevés lenne. A hercegnő értékelésemben Magnus kapcsán szóba hoztam,
hogy szeretem a sérült dolgokat. Talán itt még nem tűnik fel, nem lehet érezni,
de én már elég jól ismerem őt, és tudom, hogy mennyire sérült ő is. Ez az,
amiért számomra különleges lesz. A humorral és a lazasággal csak próbálja
elrejteni, de ott van benne az a sérülékeny lélek, ami engem bizarr módon vonz.
Szeretem
Richelle-t, mert olyan sokszínűek a karakterei. Annyi embert meg lehet szeretni
ebben a regényben. Lissával még mindig egy kicsit hadilábon állok, de
elismerem, hogy minden Rose-nak szüksége van egy Lissára. Christiant, Masont,
Tását is nagyon szeretem, Jenine-t és Miát pedig meg tudom érteni.
Szeretem
Richelle-t, a stílusáért, azért, hogy annyira benne tudok élni ilyenkor a
könyveiben, a világért, amit teremtett, és hogy nem egy újabb sablonnal van
dolgunk.
Szeretem
Richelle-t, amiért nem fél megtenni dolgokat, amiért képes áldozatokat hozni,
akkor is, ha fáj, és amiért képes volt másodszorra is megríkatni. Ezúttal
sokkal jobban, mint első alkalommal.
Egyszerűen csak
szeretem őt.
Kedvenc
karakter: Rose, Adrian
Ami legjobban
tetszett: az utolsó 40 oldal
Ami
nem tetszett: -
Értékelés: 5/5
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése