A Blogturné Klub ezúttal egy rendhagyó
turnéval jelentkezik. Az idén nem csak a legfrissebb megjelenésekre, de a
régebbi, elfeledett/kevésbé ismert könyvekre is szeretnénk koncentrálni.
Legtöbbünk nevetséges fanatizmussal várja
a Március 6-át, amikor is egy újabb könyvadaptáció kerül a hazai mozikba. Így
nem is kezdhettük volna “retro“ turnénkat jobb könyvvel, mint Richelle Mead
világhírű Vámpírakadémia könyvével.
A BTK 7 napon át (02.16-02.22) próbál majd
titeket meggyőzni arról, hogy miért érdemes ellátogatni erre a különleges
akadémiára, illetve a közelgő filmről is megtudhattok pár érdekességet.
Jó hír? Ezúttal sem jöttünk üres kézzel, hiszen ismét
készültünk egy nyereményjátékkal.
Még jobb hír? 5 szerencsés nyertes egy páros belépőt nyer a
Vámpírakadémia film premier előtti vetítésére a Big Bang Media Kft és a HivatalosMagyar VA rajongói Klub felajánlásából!
Kiadó: Agave
Oldalszám: 236
oldal
Fordító: Farkas
Veronika
A világsikerű sorozat első kötetében Lissa
Dragomirt és Rose Hathawayt két év bujkálás után elfogják és visszazsuppolják a
Montana erdőségeinek mélyén megbúvó Szent Vlagyimir Akadémia vaskapui mögé. A
vámpíriskola a mora uralkodói családok és dampyr testőreik számára szolgál
oktatóhelyül. Az akadémia falain belül a két lánynak különböző viszálykodással,
rosszindulatú pletykákkal, tiltott szerelemmel és fenyegetésekkel kell
megbirkóznia. De mindketten tudják, hogy a legnagyobb veszély a kapukon
kívülről leselkedik rájuk.
Másodszor
olvastam a Vámpírakadémiát, természetesen a közeledő film miatt, és nem is
gondoltam volna, hogy ennyire hiányzott nekem eddig. Egy éjszaka alatt ki is
végeztem. Olyan volt, mintha egy régen látott baráti társaságba csöppentem
volna vissza, akikre azért sokszor visszagondoltam, de nem beszéltünk már jó
ideje. Kicsit féltem tőle, régen olvastam már a sorozatot, azóta változtam, más
könyvek kezdtek érdekelni, és előfordult velem, hogy egy kedvencemet
újraolvasva csalódás ért. Semmi okom nem lett volna aggodalmaskodni,
ugyanannyira élveztem most olvasni, mint évekkel korábban, vagy talán még egy
kicsit jobban is. Nagyon jól esett kikapcsolódni a kedvenc karaktereimmel, újra
felfedezni a jeleket, és immár úgy szemlélni a dolgokat, hogy tudtam, mi fog
történni.
Amit nagyon
szerettem elsőre, azt másodikra is. Elsősorban a karaktereket, mert nélkülük ez
a történet nem lenne sehol. Rose a főszereplő, ő meséli el a történteket, én
pedig imádom őt. A legtöbb történettel az a bajom, hogy utálom a főszereplőt. Nagyon
el tud rontani egy jó könyvet, ha rémes a főszereplő. Hát ebben nem. Rose erős,
okos, és képes a gyors reakcióra. Pont az ellentéte annak a típusnak, amit ki
nem állhatok. Bármit megtenne Lissáért, és ezt nem csak testőrségéből adódóan,
hiszen ő a legjobb barátja. Na meg elég jó a humora. Nem gyakran nevetek
hangosan könyvön, de ezen még most is hangosan kacagtam. Engem bármikor le
lehet venni a lábamról egy kis jó humorral, ebben pedig nem is kevés van.
Azért is jó
újraolvasni ezt a részt, mert felidéződött bennem, milyen volt, amikor még
Dmitrij volt A pasi ebben a könyvben.
A sorozat elején még annyira szerettem Dmitrijt (hogy később miért változott
meg a véleményem róla, azt ne firtassuk), és olyan jó volt újra ebbe a világba
belecsöppenni. Amikor ő még csak az rejtélyes, antiszociális, mogorva orosz
volt. Aztán ott van Christian, akiről nem igazán lehetett eldönteni, milyen
szándékai vannak, de én az első perctől kezdve szerettem. Masont kicsit
sajnálom, de ő is a kedvenceim listáján van. Az itt felsorolt szereplők közül
pedig mindnek jó a humora, igen, még az orosznak is.
Aztán ott van
Lissa. Vele körülbelül úgy vagyok, mint egy közepes könyvvel, amire azt szoktam
mondani, hogy „Nem rossz… de nem is jó… szóval így oké.”. Nem utálom őt, és még
csak azt se mondhatnám, hogy nem szeretem. Kedves, aranyos, meg tudom érteni
minden gondját-baját, még az is elképzelhető, hogy a való életben barátok
lennénk, ha nem is közeliek, de ennyi. Kicsit furcsa ez így nekem, mert nem
igazán tudom, ezzel mit kezdhetnék.
Amit nagyon
szeretek Mead regényeiben (nem csak a Vámpírakadémiában), az a felépítés.
Remekül építi a történetet, csavarja a szálakat, és dug el olyan helyeken kis
információkat, ahol nem is számítanánk rá. Így utólag sem lep meg, hogy nem jöttem
rá, ki és milyen okból csinálja azt, amit csinál, mert annyira el vannak rejtve
a jelek, hogy nagyítóval is alig lehetett észrevenni. Pedig ott vannak. A másik
fordulatra sem jöttem rá túl hamar, de azért előbb raktam össze a fejemben a
dolgokat, mint Rose. Úgy körülbelül két oldallal. Ez azért már teljesítmény.
Másodikra persze nem agyaltam már ilyeneken, hiszen nem felejtettem el, mi
történt.
Aki olvasott már
Meadtől legalább egy könyvet, azt rájöhet, hogy ez a nő bele van esve a
különböző mitológiákba. Bizony, aki azt hiszi, ő találta ki a morákat,
strigákat és dampyrokat, az téved, ezen lények meséivel évszázadokkal ezelőtt
rémisztgették a szülők a gyerekeket. Mivel én is odavagyok a mitológiákért,
ezért kifejezetten szeretem, ahogy beleszövi ezeket a történeteibe.
Plusz pont, hogy
a fordító, Farkas Veronika nagyon ért a munkájához, és nem elég, hogy Mead
hitelesen ábrázolta a tizenéveseket, a fordító sem használt karakteridegen
szavakat, és még a stílust is megtartotta.
Nagyon örülök
neki, hogy másodszorra is lenyűgözött a könyv, még ha nem is pont ugyanúgy.
Ezek után azt hiszem, a többi kötetet is újra fogom olvasni, jó lesz kicsit
nosztalgiázni.
Kedvenc
karakter: Rose
Ami legjobban
tetszett: Rose-Dmitrij jelenetek
Ami
nem tetszett: -
Értékelés: 5/5
Fajok a Vámpírakadémia sorozatban
Dampyr: A dampyr (más néven dhampir,
dhamphir, danpeal vagy danpilia) a kelet-európai legendák szerint egy ember és
egy vámpír gyermeke. Ereje hasonló a vámpírokéhoz, azonban nem rendelkezik azok
gyengeségével.
Richelle hű volt a legendákhoz, ugyanis nála a
dampyrok félig emberek, félig morák. Ők egyesítik a két faj legjobb
tulajdonságait. Erősek és robosztusak, mint az emberek, a napfény nincs rájuk
káros hatással, de a morákhoz hasonlóan nekik is jók az érzékszerveik és a
reflexeik, ezért lesznek ők a legjobb testőrök.
Mora: A
legendák szerint egyfajta vámpír vagy szellem, egyes verziókban azonban a halottak
lenyomata, amely a sírt elhagyva energiát szív el az élőktől. Gyakran egy másik
fajta vámpírral, a strigával hozzák kapcsolatba, ám míg a morát halandóként,
addig a strigát halhatatlanként ábrázolják.
A könyvben Rose így jellemzi őket: „A világban jó vámpírok
is járnak. Őket moráknak hívják. A morák élnek és birtokolják azt az elképzelhetetlenül
menő képességet, hogy mágiával uralják a négy elem valamelyikét - a földet, a
levegőt, a vizet vagy a tüzet. A morák egyébként általában magasak és karcsúak,
továbbá nem nagyon bírják a napfényt. De kárpótlásul akad pár nagyon éles érzékszervük:
sokkal jobb a látásuk, a szaglásuk és a hallásuk, mint az embereké.”
Szükségük van vérre, de nem ölnek ezért, hanem
úgynevezett etetőket használnak, akik önként adnak a sajátjukból.
Striga: Régen egyes népek hite szerint
néhány asszony éjszakánként állatok alakját öltötte magára, hogy alvók vérét
szívják, élve felfalják őket vagy lidércnyomásokat okozzanak nekik. Más
mitológiák szerint elhunytak nyughatatlan lelkei keltek ki a sírból. A strigák
lehettek élő emberek, akik bizonyos mágikus képességekkel rendelkeztek: képesek
voltak állati alakot ölteni, láthatatlanná válni és vérszívással lecsapolni
áldozatuk életerejét.
A morákkal ellentétben azonban ők ölnek a vérért.
Alkimisták: A közhiedelemben az
alkimisták a Bölcsek Köve kutatásával foglalkoztak. Az alkímia alapgondolatai
Arisztotelésztől származnak. Elmélete szerint a világmindenség a négy elemből
áll: tűz, víz, föld, levegő. A követői úgy hitték, hogy mivel minden elem
ezekből az anyagokból tevődik össze, csak el kell tolni az anyag komponenseinek
arányát, hogy aranyat kapjanak. Az életelixírnek nemcsak az volt a szerepe,
hogy meggyógyítsa az összes ismert betegségeket, hanem szimbóluma volt az ember
jobbá válásának, újjászületésének, kísérlet arra, hogy az ember előkelőbbé,
jobbá és bölcsebbé legyen.
Az Alkimisták
csak később jelennek meg a sorozatban, de nem egészen olyanok, ahogy azt az
ember elsőre elképzeli. Ők segítenek a moráknak és a dampyroknak, hogy titokban
tartsák az emberek előtt a természetfeletti létezését. Emberek, akik az esküjük
letételével tetoválást kapnak. Ettől lesznek erősebbek, ellenállóbbak a
betegségekkel szemben, és élhetnek sokáig. Az Alkimistáknál ez a „szakma” a
családban öröklődik. Könnyebben elvegyülnek az emberek között, ezért olyan
helyen dolgoznak, ahol trükkjeikkel és technikáikkal segítenek falazni a
dampyroknak.
Nyereményjáték
A BigBang Media Kft és a Hivatalos Magyar
VA rajongói Klub felajánlásából, 5 darab páros jegyet sorsolunk ki a
Vámpírakadémia film premier előtti vetítésére.
Játékszabályok:
1.) A rafflecopter MINDEN feladatának
értelemszerűen való teljesítése (minden feladat KÖTELEZŐ!). A kvízkérdések válaszaihoz segítséget a
turné bejegyzéseiben találtok.
2.) A premier előtti vetítés Budapesten
lesz, 2014. február 25-én 19:00-kor a Lurdy Moziban. Megkérünk Benneteket, csak az játsszon, aki részt tud venni a
budapesti vetítésen!
A turné további
állomásai:
02.16. -
Függővég (értékelés)
02.17. -
Bibliotheca Fummie (értékelés + fajok bemutatása)
02.18. - Nemharap a... (értékelés + képregény ismertető)
02.19. - Deszykönyvajánlója (értékelés + elementális mágia)
02.20. -
Dreamworld (értékelés + tetoválások)
02.21. - Kelly& Lupi olvas (értékelés + film és könyv összehasonlítása +
Vámpírakadémia Music Video)
02.22. - MediaAddict (értékelés)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése