Hosszú várakozás
után 2014. november 22-én végre megjelenik a Pippa Kenn trilógia második része,
melyben megtudhatjuk, hogy mi történik Pippával és Rubennel a Kólonia falain
belül.
Tartsatok a
Blogturné Klub hat bloggerével, hogy megismerhessétek véleményüket Mya
Mavisről, valamint megtudhattok sok érdekességet és információt a könyvvel
kapcsolatban.
Természetesen a
nyereményjáték sem marad el, ahol három szerencsés játékos egy-egy könyvvel
lehet gazdagabb!
Kiadó:
Könyvmolyképző
Oldalszám: 472
oldal
Pippa Kenn egész életében hús-vér embereket
akart megismerni, és döbbenetes élmény számára a kolónia. Átkelt a Vörös erdőn,
de vajon megérte, ha súlyos árat fizet érte? Új családja szeretete körbeveszi,
de elég ez?
Mya Mavis életét gyökeresen felforgatja
Pippa és a két fiú, akik a sápadtak hordája elől menekültek. Mya ismeri az
egyik idegent, ezt a különös, sárga szemű lányt, akiről már az érkezése előtt
álmodott. Tudja, hogy a lány olyan események sorozatát indítja el, amelyek az
utolsó emberi menedék bukásához vezetnek. Az összeomlást egyedül Mya
akadályozhatja meg, ha megfejti az álmai rejtélyét, és időben figyelmezteti az
embereket a veszélyre.
A sápadt horda megérkezik, és elzárja a
kolóniát a külvilágtól. Egyre több feszültség tör a felszínre. Amikor évtizedek
óta először gyilkosság történik, az emberek ráébrednek, hogy nem attól kell
igazán félniük, ami a falakon kívül vár rájuk.
Ami először
eszembe jutott, miután leraktam a könyvet, az az volt, hogy Fanni zseniális.
Jó, oké, sok emberre mondom ezt, meg írókra is, és nyilvánvalóan azért közel
sem ugyanazon a szinten vannak mindannyian, de ha valakiről ezt gondolom, akkor
elhihetitek nekem, hogy nem csak úgy dobálózom a jelzővel. Nagyon sokat
fejlődött a Pippa óta, aminek azért voltak hiányosságai, és nem mondom, hogy a
második rész tökéletes lett, de határozottan érezni rajta, hogy Fanni tanul és
igyekszik.
Amikor
belekezdtem, még kicsit a Horda hatása alatt voltam, és talán ezért is volt
végig az az érzésem, hogy hasonlít rá. Mindkettőben vannak hasonló elemek, de
azért a két könyv teljesen más. Pippa korábban egyedül élt, azt hitte, nincs
más ember az egész világon, most pedig bekerül egy közösségbe, és olyan
rokonaival ismerkedik össze, akikről eddig nem is tudott. Nagyon érdekes
végigkövetni, Pippa és a fiúk, Ruben és Gage hogyan alkalmazkodnak ehhez az új
környezethez. Különösen szerettem azokat a részeket, amikor Pippa kereste,
hogyan lehetne egyedül, nosztalgiával gondolt vissza az erődházbeli napokra.
Meg tudtam érteni az elvágyódását, és az tetszett ebben annyira, hogy
megmutatta, nem minden olyan, ahogy elképzeltük. Van, hogy nagyon várunk
valamire, amit aztán nem is szeretünk, ha megkapjuk.
Mert hát hiába
tűnik biztonságosnak a kolónia, a falak nem védhetnek meg mindentől. Minél több
ember él egy közösségben, annál nagyobb megtartani a rendet, és itt olyan
rendszabályozások vannak, amelyek ugyan logikusak, de engem egyből
elgondolkodtattak. Természetesen a nemzőpárok összeállításáról beszélek, aminek
a fajfenntartás céljából van értelme, de innen már csak egy lépés a Szép új világ, és akkor ideje lenne egy
kicsit elgondolkodnunk. Egyre jobban megismertük a várost, és egyre jobban
örültem neki, hogy nekem nem kell ott élnem. És különösen hálát adok annak,
hogy Jupiter Day nem egy létező személy, mert lehet, hogy megkeresném, és addig
ütném, amíg lélegzik, és nem ő az egyetlen, akivel szemben így érzek.
Na, ez is
mutatja, hogy Fanni fejlődött. A Pippában igazából csak két szereplő van, és egyik
sem lett a kedvencem. Persze nem is utáltam őket, Pippát tiszteltem, és Ruben
is aranyos volt a maga kisfiús szintjén, de különösebben erős érzelmeket nem
tudott kiváltani belőlem egyikőjük se. Hát most aztán vannak itt mindenféle
karakterek, és a korábbiak is fejlődnek. Pippával még mindig elvagyok úgy,
ahogy az előző részben, de Rubent jól megvertem volna. Értem a reakcióját, és
azért valahol sajnálom is, viszont az tuti, hogy lekevernék neki párat. Egy
serpenyővel. Jupiter Day és Ian volt az a két karakter, aki olyan erős
gyűlöletet tudott belőlem kiváltani, hogy ezért Fanni dicséretet érdemel. Peter
sem lett a kedvencem, de az ő esetében legalább nem akartam fizikai erőszakot
alkalmazni. Inkább csak messzire elkerülni. Értettem a motivációit, de ettől
még nem lett szimpatikus.
Gage és a Kenn
testvérek lettek a kedvenceim. Örülök, hogy végre megismerhettük Gage-et, már
korábban is tudtam, hogy ő a jobbfej testvér. Annak ellenére, hogy az ő
szemszögéből nem volt fejezet, mégis annyira jól beleláttunk a fejébe. Én
ugyanis a legtöbb alkalommal ki tudtam találni, mikor mire gondol. Már fájt,
hogy Pippa mennyire vak. Tommyt (tudom, ő nem is Kenn), Philt és Hazelt is
hamar megkedveltem. Pont olyanok, akikkel szívesen barátkoznék, különösen a
kocka Phil, aki lenyűgözött a tudásszomjával és az ügyességével. Jó, lehet,
hogy néhányszor szívesen bezárnám Hazelt egy szobába, amíg le nem nyugszik, de
aztán mindig kiengedném.
Wyatt, akiről
azt gondoltam, utálni fogom, és egy ideig utáltam is. De aztán inkább csak
szántam. Érdekes, de talán ő az, akivel legjobban együtt tudok érezni, és mégis
sajnálom. Őt nem kedvelem, vagy nemkedvelem, csak szomorú vagyok miatta. A címszereplő
Mya az egyetlen, aki felett nem tudok dűlőre jutni. Ő az a karakter számomra,
aki egyszerűen csak van, de fogalmam sincs, hogy is érzek iránta. Nem idegesít
vagy zavar a jelenléte, de igazából azt se mondanám, hogy örülök, ha ott van.
Vannak jelenetek, amikor őt is sajnálom, nem is egy, de ezen túl semmi érzelmet
nem tudott belőlem kiváltani.
Különösen
ötletesnek találom a regényben, hogy mindenki más képességeket örökölt. Kicsit
olyan, mint az X-men, de valójában semmi köze hozzá, mivel itt nincsenek
szuperhősök vagy átlagos emberek. Csak emberek és sápadtak. És a csavar, ami
miatt Fannit nagyon tisztelem, az igazán bátor lépés volt. Jó, aki egy kicsit
ismer, az tudja, hogy általában mire szoktam ezt mondani, és kitalálhatja, mi
ez a csavar (igazából több is van), de nem ajánlom, hogy spoilerezzetek
magatoknak, mert ez úgy üt igazán. Nem sokan merik ezt meglépni, és aki mégis,
és nem indokolatlanul, annak jár a főhajtás.
De ahogy már
mondtam az elején, ez a regény sem tökéletes. Mya karakterével nem igazán
tudtam mit kezdeni, és ez nagyon zavart, a kialakuló szerelmi háromszög és az
érzelmi szenvedések miatt szívesen lekevertem volna mindenkinek egy-egy jól
megérdemelt pofont, és habár most azért jóval kevesebb volt benne a nyál, azért
nekem még így is kicsit sok volt. Legyen ez a legnagyobb problémám.
Nagyon izgalmas,
körömlerágós, elgondolkodtatós rész lett ez, és már alig várom a folytatást. Az
első rész kedvelőinek mindenképpen ajánlom.
Kedvenc
karakter: Gage, Phil
Ami legjobban
tetszett: a képességek
Ami nem
tetszett: a szerelmi háromszög, és az érzelmek miatt szenvedések
Értékelés: 4,5/5
Nyereményjáték
Hosszú idő telt
el mióta megismertük Pippát.
Vajon emlékeztek
még minden apró részletre?
Gyertek,
játsszatok velünk, és elevenítsünk fel pár fontos dolgot az előző részből.
Persze nem babra
megy a játék, három könyv talál gazdára a helyes megfejtők közt.
Figyelem! A
kiadó csak Magyarország területén belül postáz, valamint ha a nyertes 72 órán
belül nem válaszol az e-mailben küldött értesítőre, akkor automatikusan új
nyertest sorsolunk.
Mi kerülhet a kipontozott helyre?
A régmúlt időkben fejükbe ültetett …
tökéletessé tette, szükség esetén megújította, majd tartósította sejtjeiket. A
családi naplók szerint a régmúlt időkbeli emberek a tökéletes bőr és a
meghosszabbodott élet miatt nagy összegeket áldoztak a beültetésekre.
A turné további állomásai:
11/16 MFKata gondolatai
11/17
Bibliotheca Fummie
11/18 Deszy könyvajánlója
11/19 Kelly & Lupi olvas
11/20 Media addict
11/21 Dreamworld
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése