Az életünk
pillanatok sokasága. Pillanatoké, melyeket különböző emberekkel töltöttünk,
történeteké, melyeket ezek az emberek hoztak magukkal. Körbevesznek,
egybegyűlnek, egésszé tömörülnek, végül így alkotják meg a saját történetünket.
Mert mindenkinek
van egy története…
Benyák Zoltánnak
is volt egy, melyből egy nagyszerű és felkavaró könyv született: a Csavargók
dala. Tarts velünk november 7-19-ig, hogy Te is részese lehess a könyv
nyújtotta élménynek, olvass interjút az íróval, és nyerd meg a regény egy
példányát!
Kiadó: Grafoman
kiadó
Oldalszám: 280
oldal
Minden úgy kezdődött, hogy három csavargó
talál egy gyereket a szemétben. Három lehetetlen alak. A rovott múltú, aki
többet volt már börtönben, mint szabadlábon. A bolond óriás, akitől minden
sikátorban rettegtek, és éjszakánként magában beszélt. A fiú az
összekuszálódott életével, és önpusztító hajlamaival.
És persze a kidobott kislány.
Azután minden a feje tetejére állt. Emberek
haltak meg, utcákat emésztett fel a tűz. A városban elszabadult a pokol.
Mi pedig csak néztük a közönyösök világát, a
nincstelenek harcát, ahol mindenki kitörni vágyik. Az őrület közepette azon
gondolkodtunk, mi történik majd a magatehetetlen élettel, meddig marad meg ezen
a helyen, ahol az élet egyszerre ilyen értékes, és értéktelen, és ahol olykor
szemétre dobjuk mindenünket.
Bár korábban
csak két könyvet olvastam Benyák Zoltántól, nagyon vártam, hogy végre belekezdhessek
a Csavargók dalába, mert az a két könyv nagyon megragadt. Olvastam már jó
könyveket, és olyanokat, amelyek a kedvenceim lettek, de az ő írásaiban mindig
valahogy a történet lelke fog meg. Nem is igazán a cselekmény a fontos, hanem
maga a világ az, ami annyira el tud bűvölni, hogy csak ámulok. Noha a Csavargók
dala kicsit más, mint az eddigiek, ez erre is igaz.
Míg az Ars Fatalisban vagy a Veszett lelkek városában egyértelműen ott van valami
természetfeletti, nem hétköznapi dolog, addig a Csavargók dala színtiszta
valóság. Legalábbis az író saját bevallása szerint, azért szerintem itt is
közrejátszott a képzelet színes ceruzája. Az alaptörténet először nem is
érdekelt annyira, nem szeretem se a gyerekeket, se a hajléktalanokat, úgyhogy
ez a kombináció sem tudott feldobni, de ahogy olvastam egyre érdekesebbé vált
minden. Megint csak nem a cselekmény bűvölt el (oké a végére az is), hanem a
kisebb történetek. A karakterek háttérsztorijai nagyon érdekesnek bizonyultak,
hogyan kerültek az emberek az utcára. És amíg a való életben inkább elkerülöm
az ilyen embereket, itt lebilincselt minden szavuk.
Priuszt nem
kedveltem túlzottan, de az ő karaktere így is lett megalkotva. Azt hiszem, én
is csak olyan vagyok, mint mindenki más, könnyen meg lehet vezetni, és ha az
író azt akarja, hogy valakit ne kedveljünk, akkor azt nem fogom kedvelni. Flúg
leginkább közömbös volt számomra. Egy bizonyos szinten sajnáltam, de nem tudtam
igazán együtt érezni vele. Mindenkinek más élet adatik meg, neki ez jutott, és
azt hozta ki belőle, amit tudott. Kócos volt hármuk közül a kedvencem (meg a
kutya), akiről igazán csak a végén tudunk meg bármi lényegeset, de ott a
szívembe zártam. Az ő történeténél éreztem, hogy kezdődik az a csoda, ami
valahogy ott van minden Benyák-regényben (vagy legalábbis azokban, amelyeket
olvastam). Egészen addig a pillanatig nem éreztem, hogy elkapott volna a könyv,
legalábbis nem úgy, mint a másik kettő. Kócos volt maga a varázslat a
regényben. Na meg a gyerek, akiről nem is gondoltam volna, milyen utat jár majd
be a végére.
A három
csavargón túl is voltak még apró mesék, kitekintések, és noha nem mind
kapcsolódott szorosan a cselekményhez, végül mégis összeértek a szálak, és
megértettem, miért volt fontos mindezt végigkövetni.
Nem mondom, hogy
ez a könyv megváltoztatta a nézőpontomat vagy az emberekhez való hozzáállásom,
mert nem így van. Ezek után sem fogok minden hajléktalan felé kedvességgel
fordulni (szégyellem magam, tényleg, de én már csak ilyen bunkó vagyok),
viszont ha látok egyet, elgondolkozom rajta, neki vajon mi mindenen kellett
keresztülmennie ahhoz, hogy idáig jusson. Vajon megtett-e minden tőle telhetőt,
vannak-e reményei, álmai, vagy csak túlél? Önhibáján kívül jutott-e ide,
esetleg ő akarja így?
Szóval szívesen
elbeszélgetnék néhány emberrel, ha nem lennék ilyen előítéletes köcsög, de hát
sajnos az vagyok. Nem ez lesz a kedvenc Benyák-regényem, ezt a helyet még
mindig az Ars Fatalis uralja (de hát nehéz felülmúlni azt, amikor úgy érzem, a
saját képzeletemet látom papíron), viszont mindenképpen ajánlom olvasásra. Egy
egészen realista világot láthatunk, egy csöppnyi képzelettel vegyítve, és egy
igazán elgondolkodtató témával.
Kedvenc
karakter: Kócos
Ami legjobban
tetszett: a vége
Ami nem
tetszett: -
Értékelés: 4,5/5
A borítóról
A Csavargók dala
borítójához maga az író lánya pózolt, és több tucat kép készült, hogy aztán azt
árnyképpé változtatva a helyére tegyék.
Nyereményjáték
Benyák Zoltán
egészen egyedi stílusú író, keze alól mégsem kerülnek ki sohasem hasonló
témájú, de még csak hasonló műfajúnak nevezhető könyvek sem.
Nyereményjátékunk
során minden blogon elrejtettük egy-egy már megjelent regényének fülszövegét és
borítóját. Feladatotok az lesz, hogy írjátok meg nekünk - a rafflecopter doboz
megfelelő kérdéséhez -, hogy az egyes blogokon található könyvének ki volt a
főszereplője.
(Némely könyv
esetében több válasz is elfogadható!)
Figyelem! A
kiadó csak magyarországi címre postáz! Amennyiben a nyertes 72 órán belül nem
válaszol a sorsolás után kiküldött értesítő emailre, úgy új nyertest sorsolunk!
2.
könyv – 2. főszereplő
Anton Pal sosem kutatta az élet nagy
titkait, annak mozgatórugóját, a sorsot, a szerencsét, a végzetet. Most mégis
olyan kalandba keveredik, ami fenekestől fordítja fel a világképét.
Egy üveggolyó Isztambul piacáról, egy pár
dobókocka egy budapesti bolondokháza mélyéről, egy lány Párizs metrójából, egy
férfi fekete kalapban, egy holló tolla.
Benyák Zoltán nemcsak érdekfeszítő
történetet kínál az Ars Fatalis lapjain. Sorai észrevétlenül telepednek az
olvasóra, és ott maradnak a könyv olvasása után is.
A turné további állomásai:
11/07. Roni Olvas
11/09. Deszy Könyvajánlója
11/11.
Bibliotheca Fummie
11/13.
Kelly&Lupi Olvas
11/15. Könyvszeretet
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése